Igaz hogy az ember teste az északi sarkon -80 fokon előbb fagyna meg mint az űrben vákuum-ban bárhol?

Az emberi test és a környezete közötti hőcsere a Földön elsősorban a levegővel való hőcserével történik. A levegő molekulák nekiütköznek a testünk molekuláinak, és a mozgási energiájuk (=hőmérséklet) különbsége kiegyenlítődik. Az űrben nincs levegő, így a test kizárólag hősugárzással ad le energiát. Hogy melyik a gyorsabb, azt ebből nem lehet megmondani. De gyorsan számoljuk ki, mennyi idő alatt fagynál meg az űrben.

Az emberi testet abszolút fekete testnek tekintve, 1,8 m^2 felülettel, ami a wiki szerint a bőrünk felülete. A Stefan-Boltzmann törvény szerint j=s*T^4, ahol s-sel jelöltem a Stefan-Boltzmann állandót, ami 5,67*10^-8 W/(m^2*K^4). T pedig a hőmérséklet kelvinben, legyen kb. 300 K. Szóval a felülettel felszorozva, I=j*A=5,67*10^-8*300^4*1,8=827 W. Vagyis másodpercenként 827 J energiát sugároznánk ki. Azt olvastam most wikipédián, hogy a hipotermiát olyan 20°C-os testhőmérsékletig lehet túlélni. Vagyis mondjuk 16°C-t veszthetünk. Az ember hőkapacitása jól becsülhető a vízével, ami 4,2 kJ/kgK. És a testünk tömege olyan 80 kg. Szóval 16*4,2*80=5376 kJ energiát kell leadnod a fagyhalálhoz. Vagyis 5376000 J energiát. És másodpercenként 827 J-t adsz le. Vagyis 6500 másodpercig tartana. Kb. olyan másfél-két óra, függ a testtömegedtől meg mindenfélétől. Nem tudom, hogy -80°C-ban mennyi idő alatt fagynál meg meztelenül, felteszem kevesebb. Azt kicsit nehezebb kiszámolni.

Persze itt nagyon durva becsléseket és elhanyagolásokat használtam. De remélem nem csesztem el sehol, és akkor nagyságrendileg jó ez az eredmény.

Az előzőhöz még annyit, hogy a Föld környékén a napállandó 1300-1400 W/m^2, tehát ha 0.5 m^2 felületedre süt a Nap az űrben (+650-700 W), akkor az egyenleg még jóval kedvezőbb.

(Ha nem forognál, akkor a napos oldalad égne, a másik fagyna.)

Vagyis az űrben a vákuum ölne meg, nem a fagyhalál.

A sarkokon 5 perc alatt megfagynál -80 fokban, ha a szél is fúj, akkor még (sokkal) hamarabb.

Az #1-es űrbeli számolása csak akkor igaz, ha testmeleg, de már holt állapotban lévő emberi testtel indítunk. Ha feltételezzük, hogy az a test még élő (és mondjuk kap oxigént meg vizet meg tápanyagot is), akkor kijön a végére, hogy elméletben akármeddig életben tudna maradni, ugyanis a leadott hőnél jóval többet termel az ember teste. Kicsit hűvösnek éreznéd, mint mondjuk a 18-19 fokot meztelenül, de ha egy kicsit is mozogsz, akkor ezt a hőmennyiséget komolyabb erőfeszítés nélkül tudod kompenzálni. Probléma esetleg az alvással lehet, szakaszokban tudnál aludni fél-1 órákat, mert a hideg minduntalan felébresztene. Tehát ha csak a kihűlésre koncentrálunk, és feltételezzük hogy maga a vákuum (esetleg sugárzás meg egyebek) nem csinál problémát, akkor egy darabig el lehetne lenni az űrben.

Ugyanezt a Déli-sarkon már nem tudnád megtenni, a hideg levegő olyan mértékben vonná el a bőrfelületről a hőt, hogy előbb fagyna üvegkeménnyé a bőröd (főleg a végtagokon), mintsem belehalnál a kihűlésbe.

Igaz! Ahogy ez a videó is mondja a vákuumban csak elhanyagolható részecske van, így ergo szinte nincs minek átadni a hőmérsékletedet. Ezért is használják a vákuumot szigetelésre pl.: ablaküvegek és termoszokban.

https://www.youtube.com/watch?v=TCTLp_DAwdI

#4, azért merő túlzás, h órákig ellébecolnál ruhátlanul az űrben!

Honnan vennél oxigént? Ha vinnél palackot is, abból csak rendkívül kis nyomással ereszthetnéd tüdődbe, hogy szét ne vessen tüdőd túlnyomása... és ennyike oxigén semmire sem elegendő, sportteljesítményre meg pláne...

De a fő gond az a gyakorlatilag zéró nyomáson először is az oldott levegő, másodszor maga a víz elforrása lenne, ez szépen sejtenként szétvetne, szinte egyből.