A férfi nemihormonok miért segítik elő a testszőrzet növekedését?

Jó hát ez sz.rásig van baromsággal.

1, az ember szözetet leszámítva a hajat kb nulla hőszigetelő funkcióval rendelkezik. Egyszerűen túl ritka.

2, az ember eredendően szavvanáról való, hideg égövhöz mi a retek köze lenne a szőrzetének? Pláne, hogy kabátban rohangálsz télen, mert amúgy megpusztulnál a hidegtől.

3, piszkosul nincs a hónaljnak meg másnak szerepe a véráram hővesztésének magakakadályozásában, először is tiszáztuk, hoyg nem hőszigetel, másodszor sokkal nagyobb lesz a hővesztés pl az ujjakon, nem véletlenül azok fagynak el először hidegben.

4 tejkiválasztás hogy jön ide?

5, Tévedés, a szőzet nem mindenhol előny ahol hideg ellen védekezni kell, lásd delfinek.

6, Tévedés, a dúsabb szőrzet általában nemi jelleg és nem létszükséglet, ha az volna akkor a nőstény megpusztulna télen, de nem teszi.

7, Tévedés, a férfiak testzsír aránya fajlagosan kisebb.

Ugye az ivari dimorfizmusrol hallottal? Egy halom allatnal nez ki mashogy a ket ivar: mas szin, mas testmeret, mas szorzet stb. Az oroszlansoreny megvan? Az ilyesmit nem az eghajlati szelekcio iranyitja, az oroszlan him ugyanott el, ahol az oroszlan nosteny. A hatterben olyan dolgok allnak, mint a szexualis szelekcio. Pl pava eseteben kimutattak, hogy ha a himnek (az amugy indokolatlanul nagy, veszelyes es semmilyen eghajlati okokkal nem magyarazhato) farktollait megtepazzak, akkor a nostenyek elvesztik az erdeklodesuket irantuk. Nyilvan kialakult egy kenyes egyensuly, mert a farktollat (vagy az oroszlansorenyt) nem lehet a vegtelensegig noveszteni, de bizonyos hatarokon belul azert lehet.

Namost az ugye tiszta, hogy az ivari dimorfizmushoz ket dolog kell: az elso, hogy az erintett sejtek ketfele programot tudjanak vegrehajtani (vagyis legyen egy eros szorszal meg egy gyenge szorszal kodolva, vagy egy nagy toll es egy kicsi toll), illetve hogy valahogy ki tudjak valasztani, hogy epp melyik programot kell vegrehajtani. Ez utobbit pedig vagy ugy lehet megvalositani, hogy minden sejt tudja sajat magarol hogy o fiu-e vagy lany (teszteli a sajat kromoszomait), vagy pedig van egy szerv ami tudja magarol hogy o fiu vagy lany, es a tobbieknek meg kikuldi hormonok formajaban az uzenetet. A rovarok az elobbit csinaljak, az emlosok az utobbit. Igy aztan ha egy noi rovar sejtet atraknak egy him rovarba, akkor tovabbra is noi sejtkent viselkedik, de egy noi emlos sejt egy him kornyezetben (him nemi hormonok hatasara) himkent kezd viselkedni. (Elmeletileg meg az is lehetseges volna, hogy az eltero jellegek eleve az ivari kromoszoman legyenek kodolva, de ez nem jellemzo.)

Amugy egyaltalan nem igaz, hogy a legtobb emlosnel van kulonbseg a szorzetben, sok emlosnel van, de nagyon soknal nincs. (Egesz emloscsoportok esteben nincs: a ragcsaloknal vagy mondjuk a paratlanujju patasoknal kimonottan nem jellemzo.)

Az altalanos tanacsom mindenkeppen az, hogy az ilyen WC-n eszedbe juto zsenialis otletek eseten mindig elj nagyfoku kritikaval es tedd fel a kerdest: “vajon tenyleg igaz amit a vilagrol gondolok?”