Miért nem zuhannak bele az elektronok az atommagba? Vagy miért nem repülnek el?

Nagyon jó kérdés! :) Erre több elmélet is létezik.

A legértelmesebbnek az tűnik, mely szerint a hidrogén valójában egy gerjesztett neutron, miáltal a neutron magja (elektron) "kitükröződik" a neutronon kívülre. Ilyenkor a neutron protonnak és elektronnak LÁTSZIK.

A gerjesztettség (fénytartalom) függvényében vált pályát az elektron. A pályák négydimenziós rezonanciák következményei. Itt láthatod egy ezt (is) illusztráló kísérletnél, hogy a rezonanciák a frekvencia (gerjesztettség) függvényében lépcsőzetesen alakítanak ki jelenségeket: [link]

De az elektron nem korpuszkuláris, nagy kérdés az is, hogy egyáltalán van-e tömege, vagy csak úgy tűnik. Pl. van olyan elektronpálya, amely áthalad az atommagon. Az csak egy látszat, hogy az elektron különálló a neutrontól, csak olyan mély fizikai szintű látszat, hogy számunkra valóságosnak tűnik, pl. el tudjuk távolítani az elektront, mozgatni/rezgetni tudjuk, így működik az elektrosztatika, no meg a számítógép is.

Én is szoktam ilyen kérdéseket feltenni magamnak!

Ami az atommag és az elektronbur(k)ok közti "rést" kitölti azt nevezik "nem anyagnak", más néven (más fordításban) "dolog"-nak! Nagyon nehezen érthető, de a nálunk okosabbak nagyon jól megmagyarázzák.

Az elektronok kb. úgy tartják meg a pályájukat, mint a Föld a Nap körül; a Nap vonzza a Földet, de a Föld kering a Nap körül és a negatív centripetális erő azonos a Nap gravitációs erejével. Egyensúlyban vannak!

Az előző válaszoló soraira:

Ez a centrifugális-centripetális egyensúlyi dolog csak akkor működhetne, ha az elektron körbe-körbe keringene, mint egy bolygó, de nem ezt teszi. Talán egy kivételével az összes elektronpálya gubbancos, ráadásul pályaváltáshoz az atommag tömegének is meg kellene változnia, de nem változik. Persze ettől az egyensúlyra törekvés még állhat, de nem olyan egyszerű módon, mint az égitestek esetén.

A kérdezőnek: Menj el csütörtökönként a Tudomány Csütörtöke című előadásra az Óbudai Művelődési Központban, 19-22 óra között. Ott is ilyen kérdéseket boncolgatnak, pont ilyeneket. :) Is. Belépőjegyre biztonság kedvéért vigyél egy ezrest, de van diákkedvezmény is.

Ha láttad a fenti youtube-videót, akkor felteheted a kérdést: mi van a rezonancia-vonalak között. Semmi olyan, ami hatással lenne a rezonanciára és megtartaná az elektront. Téridő van ott. Mi a téridő? ... :)

"Miért nem zuhannak bele az elektronok az atommagba?"

Ahhoz, hogy bele tudjon zuhanni, először ugye össze kellene mennie a pályának atommag méretűre. Ismered a kvantummechanikát: ehhez mekkora határozatlansági sebesség tartozik? Nos: akkora sebességgel repülne ki az atomból azonnal.

"Vagy miért nem repülnek el?"

Azért, mert vonzza az atommag.

"Hogyan tartják meg a pályájukat? Tudtommal csak bizonyos pályákat vehetnek föl,közteseket nem,ennek mi az oka?"

Csak azok a pályák stabilak, ahol az elektron állóhullám.

Vagyis a pálya hossza az elektron hullámhoszának többszöröse.

Ezeken a pályákon az elektron NEM KERING!!! Ha ugyanis keringene az atommag körül, akkor sugároznia kellene: akkor pedig energiát veszítene.

Pálya helyett gondolj inkább egy felhőre, amiről csak azt tudjuk, hogy hol sűrű és hol ritkább. Ahol sűrű, ott van legtöbbször az elektron (vagyis onnan lehet kiütni, ha meglövöd valamivel).

Köztes pályát pedig fölvehetnek: igen rövid időre, amikor pályát váltanak. Ilyenkor sugároznak is (vagy elnyelnek sugárzást).

Ma már vannak eszközök (femtomásodperces lézerek), amellyel lehet követni ezeket a köztes pályákat is.

Kérdező,

Sajnálom, hogy nem jön össze. :) Keress rá a neten a Terembura szóra, vannak mirroroldalak, és ott találsz egy Ablak a világra menüpontot, amiben egy egész könyvnyi terjedelemben ír az az előadó a témáról egészen az idő szerkezetétől indulólag.

A kutatás alapján működő gravitációs távcsövet készített, ami látja a feketelyukakat miegymást, ír is erről. (Volt szerencsém magam is megtapasztalnom az eredményeket, nem csak olvastam róla.)

Előző válaszoló,

Ugyanarról beszélünk, csak Te becsületesen tovább soroltad azokat a problémákat, amelyek miatt nem lehet a bolygómodellt alkalmazni az atomszerkezetre. Egy másik válaszoló hozta föl a modellt, mellyel lényegében akaratlanul félrevezette a kérdezőt. :)