Hogyan forgatják az űrteleszkópokat?

Pont úgy, mint ahogyan a biciklit hajtod. Csak a biciklit a Föld gravitációja magához vonzza, így a kerekek tapadása miatt a bicikli előre indul meg. De ha az űrállomáson csinálnának egy nagy szobát, mondjuk egy 10mx10mx10m-es kockát, és a közepébe beállítanának téged a biciklivel (így ugye a levegőben "állnál", minden faltól 4 méter távolságra), és elkezdenéd tekerni a bringát, akkor szép lassan elkezdenél körbe-körbe forogni, a saját tömegközéppontod körül.

Vagy még szemléletesebb példa: tudod mi történik egy helikopterrel, ha nincs rajta (vagy nem működik) a hátsó stabilizáló propeller? Felemelkedik, majd szép lassan a rotor forgásával ellenkező irányban elkezd forogni a saját tengelye körül, egész addig, amíg

- vagy a pilóták elszédülnek, rosszabb esetben felkenődnek az oldalfalra,

- vagy a rotor felhajtóereje annyira lecsökken, hogy az egész gép egyszerűen leesik. Ez egy komoly probléma volt a helikoptereknél, mielőtt rájöttek volna, hogy kell egy stabilizáló propeller is hátulra (vagy egy ellenrotor az emelőrotor alá - duplarotoros helikopterek).

Ugyanezen az elven lehet forgatni bármit az űrben. A legegyszerűbb módja, hogy csinálnak egy belső oldalán fogazott gyűrűt, és ebbe építik bele az egész objektumot, amire rögzítenek egy kis villanymotort, amely meghajt egy apró fogaskereket, amelyik csatlakozik ehhez a gyűrűhöz. Ha elkezdik tekerni a villanymotort, akkor az objektum körül a gyűrű elkezd körbe mozogni - ellenhatásként pedig az objektum is elmozdul a saját tengelye körül a gyűrűn belül az ellenkező irányba. Ez persze csak egy sematikus elv, de működőképes.

Két ilyen, egymásra merőleges gyűrű segítségével már tetszés szerinti céltárgyra ráállítható az űrteleszkóp. Ha a célpontot fókuszban akarod tartani, és úgy elforgatni az űrteleszkópot (gyakorlatilag az objektívben látható célpontot "forgatni", ahhoz kell egy harmadik, az előző kettőre merőleges tengelyű fogasgyűrű is.

Elforgatják a giroszkópot benne.

Úgy állnak meg, hogy megállítják a forgatást.

#5: Ez így van. De mit gondolsz, miért került a Hubble bőven több mint egymilliárd dollárba? Hát pont ezért (is), mert nem tízezer forintos Hajdú mosógépmotorral forgatják. A mozgatásáért felelős mechanika kábé egymilliószor precízebb, mint a svájci zsebórák.

Egyébként is állandó és folyamatos korrekciókra van szükség a fókuszálás alatt, mert amikor egy milliárd fényévnél is távolabbi objektumot kell a fókuszban tartani akár órákig, napokig, akkor már Naprendszer égitestjeinek gravitáló hatása is kimozdíthatja a pozíciójából.