Mekkora a legkisebb lyuk, amin a fény "átfér"?

Minden atom közt, sőt még az atomok elektronfelhőjén is át tud jutni a foton!

Viszont minél vastagabb egy anyag annál több elektronba és atomba ütközik, és annál kevesebb foton jut tovább.

Ez minden anyagra igaz, de pár dolog befolyásolja, a kristályszerkezet, a halmazállapot, a sűrűség(nyomás) és az elektronok mennyisége!

A gázok többsége áttetsző átlátszó, még nagy sűrűség melett is.

A folyadékok közt is több átlátszó akad, mint nem átlátszó.

Az üveg valójában folyadék!

A plexit viszont a szerkezete teszi átlátszóvá.

De nagy vastagságban és sűrűségben már egyik sem átlátszó a felsoroltak közül!

Ha a kezed egy erős fényforrás sugarának útjába teszed pl egy lyuk letakarásával, és te a sötétben állsz, megláthatod hogy még a kezeden is átmegy valamennyi fény!

Természetesen így nincs értelme "lyuk" -ról és annak méretéről beszélni, hiszen elektront is ki tud ütni egy foton, az elektron pedig nagyon nagyon kicsi, a foton is ebbe a mérettartományba esik.

Vagyis nem tudsz ilyen lyukat építeni a hagyományos értelemben véve.

A tudósok azért mindenféle trükköket alkalmazva valósították meg hogy 1-1 fotont tudjanak lőni.

Na, azért fémen nem megy át olyan könnyen!

De az igaz, hogy 100 atomon még ott is átmegy valamennyi.

Amúgy a kérdésnek nincs sok értelme, mert tegyük fel, hogy készítünk ilyen lyukat: akkor viszont ez hullámforrás lesz, mivel a fény hullám, ezért úgy fog viselkedni, mint egy fényszóró. 180 fokban szórja a túloldalon beérkező fényt mindenfelé.

"azért fémen nem"

Az attól függ... Az aranyfüstlemezen átragyog a napfény - ezért használták a művészetekben.

"Az aranyfüstlemezen átragyog a napfény - ezért használták a művészetekben."

Hát, a felhasználása NEM ezért történt. Az azért, mert az ilyen vékony aranylemez olyan puha, hogy egy ecsettel fel lehet simítani bármilyen felületre, így készültek a régi templomi aranyozások.

Ahol felhasználásra került az átlátszósága, az például az F-16 vadászgép.

Ott egy pár atomnyi aranyréteg borítja a fülkeüveget, ezzel árnyékolják el a pilótát az erős radartól.

hm.. vadászgépekhez is - ezt nem tudtam "Hát, a felhasználása NEM ezért történt."

De jól festeni ecsettel sok mindent lehet, földfestékeket is, miért kellett itt a legnemesebb fém?

(kültérben az időjárást a legjobban elviseli,de most kimondottan a fény szempontjából nézzük) egy kicsit a szakrális művészet felől is nézzünk rá (ikonokkal való foglalkozások során láttam)

Az arany 0,001mm-re lapíthatóságából következik, hogy átengedi a fényt.

És a szimbolika a szoláris tradicionális művészetben erre is vonatkozott

-Nap-arany-isteni világ.

Ikonok hátterénél azt jelenti, hogy átlátunk a földi világon a mennyek országába.

A tárgyak (a formák világa) mintegy akadály a végtelen (a formanélküli) felé, ezt oldja.

Vagy más szóval, ahhoz segít hogy a láthatót és a láthatatlant egyszerre érezzük a művészi átélésben.

Vagy megint más szóval: az alanyi-tárgyi dichotómia feloldását, az arany tudatállapot elérését segíti -(ihlettel az ihletet szemlélésen át át az intuitív tudatállapotig) (ezekről sajnos a 45 óta máig ható marxista esztétikai tanulmányokban nem találunk semmit:(

-aanna-

-------

"Látni a formát és a formanélkülit egyszerre - látni Buddhát"

- mondta egy keleti mester. Ez a látás a szakrális művészet átélése.

-------

Utal az arany az arany tudatállapotra, az aranykorra. Itt a 4-ben idéztem Hamvast, hogy a tradicionális létszemléletben mit jelent ez (az ilyenek 0-ra szoktak pontozódni a marxista-leninista eszmékkel fertőzött gyakorin, csoda, hogy itt nem:))

Hamvas Béla A perui aranykert #4-ben

http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallas__6..

"Az arany 0,001mm-re lapíthatóságából következik, hogy átengedi a fényt.

És a szimbolika a szoláris tradicionális művészetben erre is vonatkozott

-Nap-arany-isteni világ.

Ikonok hátterénél azt jelenti, hogy átlátunk a földi világon a mennyek országába."

Mivel az aranyfüstöt átlátszatlan felületek, főként fa bevonására használják, az átlátszóság egyáltalán nem téma.

A színes templomi ablakoknak sem használták az üvegén, csupán az üveglapok közti ólomkereteken.

Szóval, lehet, hogy bújik mögötte átláthatósággal kapcsolatos szimbolika, de a felhasználás fizikálisan nem élt ezzel a lehetőséggel.

Persze nem kizárt, hogy esetleg valahol volt olyan alkalmazás, ahol kihasználták az átlátszóságot, de én nem tudok róla.

Kihagytam:

"Ikonok hátterénél azt jelenti, hogy átlátunk a földi világon a mennyek országába."

Az ikonok is falapra festett képek, az átlátszóság funkcióban ott sem jelenik meg.

volt, igen

Tkp a teljesen fedő olajfestmények a XV. sz-tól váltak általánossá. Addig a tojástempera, fára ragasztott vászon, gesso alapozással (vagy akvarell) volt. A gesso alapozást a festők nagyon fontosnak tartották, ez a technikai tudást külön mesteri szintre fejlesztették - az a tükörfényes hófehér fogadó felület (akvarellnél meg a papír minősége a legmeghatározóbb). Rákerülnek a rétegek (ez az akvarellre is vonatkozik) - és a befogadó néző a színeket formákat úgy látja hogy a fény áthatol a festék rétegeken az hófehér gessoig (papírig)- majd visszaverődik és "hozza magával a színeket" (Karácsony G.)