Hogyan keletkezik a szupernova?
A szupernovák (legtöbbször) szuperóriás csillagokból keletkeznek. Ezek sokkal nehezebbek, mint a mi Napunk (minimum 20-szor nagyobb tömegűek), így bennük meg tud indulni a héliumnál nehezebb elemek fúziója is, egészen a vasig. Miután a csillag magja lényegében teljesen vasból áll, további fúzió nem tud bégbe menni, mivel a vas magjában a legnagyobb az egy nukleonra jutó kötési energia. Emiatt nincs, ami ellen tartson a gravitációnak, ezért a csillag magja összeroskad. Emiatt a külső rétegek is visszazuhannak, amikor viszont a mag felszínéhez csapódnak, hatalmas energiák szabadulnak fel, ekkor beszélünk szupernováról. A robbanás során a külső rétegek általában leválnak. Mivel a csillag tömege hatalmas, ezért a garvitáció a magban akkora, hogy az atomok is összeroskadnak, végül vagy neutroncsillag vagy fekete lyuk jön létre.
Az Ia típusú szupernovák esetében egy kettős rendszerben egy fehér törpe vesz fel a szomszédos csillagtól (például egy vörös óriástól) anyagot, aminek hatására újra beindul benne a nukleáris fúzió, méghozzá hatalmas intenzitással, ennek a következménye a robbanás.
#1
A vörös óriások nem szoktak felrobbanni, csak a nagyobb vörös szuperóriások (például a Napból is vörös óriás lesz pár milliárd év múlva, de nem lesz belőle szupernova).
Szupernova során valóban létre jöhet pulzár, de a legnagyobb tömegű csillagokból fekete lyuk is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!