A kromoszómát tartalmazzák a gének, vagy a gén tartalmazza a kromoszómát?

A DNS mikor feltekeredik, akkor áll össze kromoszómákká. A kromoszómák lényegében fehérjékre felcsavarodott DNS.

Az RNS sok mindenre jó. Aminosavakat szállít, fehérjét kódoló információt szállít, irányítja a fehérjeszintézist, katalizál.

A DNS úgy épül fel, hogy van maga a lánc (dezoxiribóz+foszfát), és azon mindenféle szerves bázisok vannak. Adenin, citozin, timin és guanin. Az adenin a timinnel tud erős kötést kialakítani, a citozin meg a guaninnal, ezért azok vannak mindig egymással szemben. Van egymással szemben 2 DNS lánc, és az egyikben úgy vannak mondjuk a bázisok, hogy ACTG. És akkor a másikban meg úgy lesznek, hogy az A-val szemben T, C-vel szemben G, T-vel szemben A, G-vel szemben C. Vagyis TGAC. Ezeknek a betűknek a teljes listája tartalmazza az összes genetikai információt, és tartalmaz mindenféle szemetet, ami csak úgy maradt és nem csinál semmit. Ezt a több milliárd bázisból álló sorozatot hívjuk genomnak. A DNS feltekeredett formája a kromoszóma. Normális esetben ugye a DNS az fel van nyitva, és mindenféle dolgokat kódol. De szaporodáskor ez nem lenne túl jó, ezért feltekeredik fehérjékre. Ekkor hívjuk kromoszómának.

Az RNS az olyan mint a DNS, csak az alap lánca más egy kicsit (dezoxiribóz helyett ribózt tartalmaz), és timin helyett mindig uracilt tartalmaz, ami majdnem ugyanolyan, de azért nem teljesen. Szóval van pár biokémiai különbség, ami neked nem olyan fontos. Viszont az RNS az egyedi lánc, és nem szolgál örökítőanyagként. A DNS átírja a saját kódjának egy részét egy RNS molekulára, és akkor az ellát valami funkciót. A legfontosabbak a fehérje szintézis és a katalitikus funkció. Ami a szervezetben katalitikus funkciót lát el, azokat együttesen enzimeknek hívjuk. Ezek főleg fehérjék, de lehet RNS is.

A fehérjék (egymáshoz kapcsolódó aminosavak) azok, amikből a szervezetünk igazán építkezik. A DNS-ben vannak szakaszok, amik bizonyos fehérjéket kódolnak. A DNS átírja ezeket a szakaszokat az mRNS-re (m=messenger), majd az így szintetizált mRNS megcsinálja a kívánt fehérjét úgy, hogy szépen egymáshoz kapcsolja az aminosavakat. Három bázis kódol mindig egy aminosavat. Szóval mondjuk egy fehérje áll 1000 aminosavból, akkor azt 3000 bázis kódolja.

Na, szóval a DNS egy csomó szekvencia amik RNS-t kódolnak (amik aztán nagyrészt fehérjéket kódolnak), pár olyan rész amiről nem tudjuk mit csinál, és pár olyan rész ami nem csinál semmit. Ezek közül szigorúan biokémiában azokat hívjuk géneknek, amik fehérjéket kódolnak. Tehát aminosav kódoló bázis hármasok sokasága, amiket a DNS utána mRNS-re ír át. De gyakran minden olyan szakaszt génnek hívnak, aminek van funkciója. Vagy akár azokat a részeket is, amiknek nincs.

Amit még érdemes tudni, és nem láttam megemlítve:

Az ember DNS-állománya nem egy darab hosszú kettős spirál, hanem 46 darab. Ebből a 46-ból 23 kettős spirál az apádtól jön, 23 darab az anyádtól, és ezek nagyon hasonlítanak egymásra. Tehát végsősoron 2x23 kromoszómád van.

A kromoszómákat a hosszúságuk szerint nevezzük el: az 1-es kromoszóma a leghosszabb, a 2-es a második leghosszabb, és így tovább, a 22-es a legrövidebb.

A 23. kromoszómát nem számmal, hanem betűvel jelöljük: X vagy Y lehet. A hosszabb változat az X, a rövidebb az Y. Azért kaptak különleges elnevezést, mert ők határozzák meg a nemedet: a nők az anyjuktól és az apjuktól is X-et kaptak, a férfiak az anyjuktól X-et, az apjuktól Y-t.

A gének a kromoszómákon találhatóak: konkrétan a lánc bizonyos részeit hívjuk géneknek.

Ha például valaki az ABO nevű génről beszél (ami a vércsoportodat határozza meg), akkor a 9-es kromoszóma (azaz DNS-lánc) kb. 133.255.000 - 133.275.000 láncszeme közötti részre gondol. Vagy persze magára a végtermékre, a fehérjére, aminek a tervrajza itt található a DNS-ben.

Persze mivel nem tökéletesen ugyanazt örökölted a szüleidtől, előfordulhat, hogy az apádtól kapott 9-es kromoszómán ennek a génnek az "A" változata található meg, az anyádtól kapott kromoszómán a "B" változat (ilyenkor lesz a vércsoportod AB). Vagy az is lehet, hogy az anyádtól kapott verzió defektes, a belőle képződő fehérje nem működik (ezt nevezzük az ABO esetében "nullás" változatnak: ilyenkor a genotípusod AO, a vércsoportod A lesz).

A (2x) 23 kromoszómádon amúgy kb. (2x) 20.000 gén található. Remélem így kicsit világosabb lett a dolog.

Gratulálok a választáshoz, kiváló könyv az önző gén.

BTW úgy emlékszem, hogy Davkins ezeket a fogalmakat laikusoknak is megmagyarázza a könyvében.