A lufi miért esik sokkal lassabban, mint a labda?

A testeket a nehézségi erő gyorsítja. nagysága F =m*g. A közegellenállás az áramlás irányára merőleges keresztmetszet, és a sebesség négyzetével arányos F =C*A*V^2

Ha a test egyenletetesen zuhan (nem gyorsul) akkor a két erő éppen egyenlő. a nehezebb test esetében a súlyerő nagyobb, így mivel a közegellenállás nem függ a súlytól csak az alaktényezőtől és az áramlásra merőleges felülettől, -ezek állandóak és azonosak a labda és a lufi esetében- csak a sebesség növekedése lehet az eredménye a súly növekedésének.

A gyorsulásuk nem ugyanakkora, ez a félreértés a Galilei-féle golyós kísérlet hiányos magyarázatából származik.

A közegellenállás, ahogy az előbbi válaszoló is megadta, a két gömb alakú, feltehetőleg azonos méretűnek is képzelt test esetében egyforma. Viszont a sebességgel nő (ráadásul négyzetesen).

A test gyorsítását a nehézségi ereje végzi, ami viszont állandó (hizen a magasságváltozás elhanyagolható). A két testnek nagyon eltérő a nehézségi ereje (ami álló helyzetben súlynak is mondható). A gyorsító erő egy test esetében állandó, a visszahúzó erő pedig a sebességgel nő. Az erő hatására a test gyorsulni kezd, de nő a légellenállás, azaz a visszahúzó erő, és egyszer elérkezik az a sebesség, amikor a légellenállás kiegyenlíti a nehézségi erőt, a sebesség állandósul.

Mivel a léggömb nehézségi ereje sokkal kisebb, sokkal kisebb sebességnél eléri azt a légellenállást, aminek az ereje a nehézségi erővel azonos. Így aztán a lufi kisebb sebességig gyorsul.

Mindezt annak a feltételezésével mondhatjuk el, hogy a kísérlet a Földön, levegőben zajlik. A Holdon, vákuumban elvégzett és filmre is vett kísérlet szerint a kalapács és a madártoll együtt esett a földre.