A szegényített urán vezeti az áramot?

Az urán elektromos ellenállása: ρ = 0,280 µΩm

Egy 16 A-es biztosítékhoz illik 2,5 mm² vastagságú rézvezetéket tervezni.

Egy 2,5 mm² vastagságú, 20 méter hosszú urán vezeték ellenállása:

ρ = R*A / l

R =ρ * l / A =0,280 µΩm * 20 m / 2,5 mm² = 0,28*10^-6 Ωm * 20 m / 2,5*10^-6 m² = 2,24 Ω.

Ez nem sok. 230 V feszültséget kapcsolva erre a 20 m-es vezetékre az áramerősség I = U / R = 230 V / 2,24 Ω = 102,68 A. Az azért szép, egy 20 méteres uránvezeték simán lenyom egy 16 A-es biztosítékot, de még egy 128 méteres is.

Ha a 20 méteres urán vezetéket markolod meg, magyarán sorba kötöd vele a magad mondjuk 700 Ω ellenállását, akkor rád 229,27 V feszültség esik, és a testeden 0,328 A áram folyik keresztül. (A szíven áthaladó 0,05 A-es áram már halálos lehet.) Ideális – 0 Ω-os – vezeték esetén sem lenne ez sokkal több, 0,329 A.

Igen, az urán akárhogy is nézzük, jól vezeti az áramot. Koránt sem annyira jól, mint a réz, vagy az alumínium, de rövid vezetéknek simán elmegy.

Az izotópokat azért hívják annak, mert a kémiai tulajdonságaik jó közelítéssel azonosak.

Vagyis mindenféle urán ugyanolyan jól vezeti az áramot.