Ti hisztek még az időkép.hu-nak? Szánalom, amit művelnek.

A probléma az, hogy adott időjárási viszonyoknál lokálisan alakulhat ki egy-egy zivatar. Pl. Győr esetén lehet, hogy Bácsán szakad az ég, Ménfőcsanakon meg egy szem eső nem esik. Azt valamennyire ki lehet számolni, hogy az adott térségben lesznek-e zivatarok, és meg lehet mondani, hogy mekkora a valószínűsége, hogy az adott helyen, ahol éppen állsz mekkora esélye van annak, hogy esni fog, de ennél többet nem lehet mondani, még órákkal a zivatar előtt sem.

De kapaszkodj meg: Az időjárás előrejelzés valószínűségszámításon alapul. Megnézik, hogy az hasonló léköri viszonyok, egyéb adatoknál anno régen hogy alakult az időjárás, és ebből próbálnak következtetni arra, hogy mi várható. Ez egy komplex, számításigényes feladat, kvázi szuperszámítógépek kellenek hozzá, nincs mindenkinek ilyen rendszere. A magyarországi időjárás előrejelzéssel foglalkozó szervek, közösségek (OMSZ, Időkép, Köpönyeg, stb…) kvázi mind ugyanazokból az adatokból dolgoznak. Sőt ezek az adatok sem kész adatok. Különböző modellekből különböző grafikonok jönnek ki a csapadék mennyiségére, a páratartalomra, a szélerőre, szélirányra, hőmérsékletre, stb… Ez az un. fáklya diagram. Lásd: [link] . Ezeket megfelelően átlagolva, lehet azt mondani, hogy holnap 96% az esélye, hogy Győrben a hőmérséklet 26 és 30 fok közé esik, hogy holnapután 92% az esélye, hogy a hőmérséklet 25 és 35 fok közé esik, következő nap 86% az esélye, hogy a hőmérséklet 27 és 35 fok közé esik. Persze egyszerűbb úgy megfogalmazni, hogy holnap 28, holnapután 30, azután 31 fok várható.

Ráadásul ezek a számítások eléggé nagy rácstávolsággal jelzik előre az időjárást, a lokális jelenségeket nem veszik figyelembe. Ez az, amivel egy Országos Meteorológiai Szolgálat, egy Időkép.hu, egy Köpönyeg.hu hozzá tud tenni a rendszerhez, hogy a megfelelő módon interpolálja az adatokat a nála lévő mérési eredmények tükrében. Az OMSZ pl. profi mérőállomásokat üzemeltet. Kevesebb, de pontosabb adatokkal tud számolni. Az Időkép a közösség erejét felhasználva több, de pontatlanabb adattal tud számolni. Adott helyen, adott esetben az egyik, vagy másik lehet előnyös. De kvázi óriási eltérések nincsenek az időjárás előrejelzés pontosságában.

> Csak azt nézik, hogy ezt az oldalt sokan látogatják, de az semmit sem számít, hogy ez egy kamu oldal?

Ez valami vallási becsípődés lehet nálad. Elég sok fejlesztést vittek véghez, hogy minél jobb, pontosabb és szemléletesebb módon vázolják fel a várható időjárást. Persze mindenki más is, gondolom az OMSZ is fejleszt, a Köpönyeg.hu sem ül a babérjain. Nagy az oldal látogatottsága? Talán nem véletlenül. Ha teljesen kamu előrejelzést adnának, a kutya nem nézné őket egy idő után. Egy viharról pl. sokkal jobb és pontosabb képet kap az ember az Időkép.hu-n, mint más oldalakon. Persze minden oldalnak megvan a maga erőssége, vagy ha nincs is, a maga felhasználói köre.

Tessék itt a győri időjárás:

[link]

Ez pontos.

> mitől lesz valaki meteorológus

Nem ismerem a szakmát annyira. Viszont a programok algoritmusát is meg kell valakinek alkotnia. Ehhez kutatások kellenek, ismerni kell a különböző modelleket, komoly matematikai tudást igényel. Gyanítom, hogy nem a legkönnyebb szakma. Pl. az sem mindegy, hogy mi alapján interpolálod az adatokat. A domborzati viszonyok alapján? A mért értékek alapján? A vízfelület területe alapján? Vagy még mi alapján? Ezeket milyen mértékkel, szorzóval veszed figyelembe? Esetleg ha adott esetben az egyik, más esetben a másik ad jobb eredményt, akkor milyen paraméter alapján súlyozod ezeket az interpolációkat, mekkora szorzókkal? Ez bizony komoly kutatást, mérést, modellezést igényel.

> Az a baj, hogy még csak nem is interpolálja az adatokat, mert amikor a fenti rész azt írja, hogy pl. Győrben ma a maximum 26 fok, de lejjebb mész a grafikus részre, és a hőtérkép szerint most épp 29 fok van, akkor azt mondod, hogy ez így nem OK.

Nem, ez nem baj. Mint írtam az előrejelzés nem konkrét értéket ad, hanem egy valószínűségi eloszlást. Olyan ez, mint az ember magassága. A férfiak átlag magassága 176 cm. De ez nem azt jelenti, hogy minden férfi 176 cm magas, hanem azt, hogy az átlag 176 cm, a szórás 6 cm, ergo a férfiak 68,26%-a 170 és 182 cm közé esik, a 95,44%-uk 164 és 188 cm közé, stb... Az előrejelzés is egy várható értéket ad egy adott szórással. De az emberek többsége egy kukkot nem értene, ha azt írná egy időjárás előrejelzés, hogy holnapután 28 fok várható 6-os szórással. Ezért vagy az átlagot adják meg, vagy kiszúrnak mondjuk egy 80%-os sávot és annak a két szélsőértékét veszik, és azt mondják, holnap 26-31 fok várható. Ez így persze erősen leegyszerűsíti a tényleges előrejelzést, de a többség számára érthetőbbé válik.

Ha az előrejelzés, és a jelenlegi adat között van különbség, az vele járója az egész előrejelzés működésének. Másik oldalról az Időkép a felhasználóktól gyűjt adatokat, házi meteorológiai állomások, hobbi meteorológusok adatait összesíti. Ez nem feltétlenül pontos. Ha a felhasználó műszere nincs jól kalibrálva, vagy nincs megfelelően telepítve a mérőállomás, nem az előírt helyen van a hőmérő - árnyékban, 1 m magasságban a föld felszínétől -, vagy éppen valami speciális lokális hatás van -, akkor a mért adat nem biztos, hogy pontos.

> Nem olyan bonyolult erre egy icipici programocskát írni, hogy amint a hőmérséklet mérés alapján túllépi az előrejelzést, akkor fent is azt az értéket mutassa napi maximumként.

Mondod ezt laikusként. A valóság meg az, hogy az időjárás egy kaotikus rendszer. Ráadásul lehetetlen ismerni minden paraméterét, nem tudjuk minden négyzetméteren minden magasságban megmérni a hőmérsékletet, szélerőt, páratartalmat, ráadásul minden időpontban, már csak azért sem, mert a sok műszer már beleavatkozna abba, amit mérni akarnánk. Valójában egy-egy ilyen modell felállítása nagyon komoly feladat, nem véletlenül csiszolgatják évtizedek óta ezeket, apró eredményeket elérve. A modellezést végző program is nagyon összetett, és rengeteg számítási kapacitást igényel, nem véletlenül nem egy asztali gépen fut egy ilyen program, hanem kvázi szuperszámítógépeken.

> De akkor sem normális, hogy csapadéknál az egész ország átlagát mutatja, főleg miután mostanában többször előfordult, hogy 2 vagy 3 részre szakadt az ország.

Mint írtam az időjárás egy kaotikus rendszer. Ez azt jelenti, hogy a legkisebb változás óriási eltéréseket eredményez a dolgok alakulásában. Olyan, mint a biliárdasztal. Ha a fehér golyót csak egy milliméterrel lövöd meg arrébb, akkor az már 1 métert megtévén 2 cm-rel arrébb kerül, egészen más szögben találja meg a másik golyót, ami 30 fokkal indul más irányba, így pont nem találja el az adott golyót, és a kialakult végállapot felismerhetetlenül más lesz. 2-3 nappal előre lehetetlen megmondani, hogy egy nyugatról érkező zivatarlánc Győr, a Balaton, vagy Pécs magasságában söpör végig az országon. Oké, hogy jó lenne, ha tudnánk, de nem tudjuk. Nem csak az időkép nem tudja, más időjárás előrejelzés sem.

> A hőtérkép szerint az ország fele kék színű volt (hideg), a másik fele tűzpiros, ami nem kellemes, hanem egyenesen hőség.

Vigyázz, a hőtérkép színezése nem abszolút, hanem relatív. Néha a piros 30 fokot jelent, a kék 20-at. Máskor a piros 40 fokot jelent, a kék 15-öt. Érdemes megnézni a jelölést a jobb oldalon. Másik oldalról a hőmérséklet még relatíve jobban modellezhető lokálisan, így ebben általában egész jó az előrejelzés.

> Vallási nemistudommi? :D

> Erre nem tudok mit mondani, megmosolyogtam.

A vallásos szót idézőjelbe kellett volna tennem. Itt arra gondoltam, hogy valaki nagyon erős érzelmi töltettel fogalmaz meg olyan témáról velős, szélsőséges véleményt, amit nem ismer kellő mélységben. Hasonló vallási vita pl. a Windows vs. Linux, Android vs. iOS, Firefox vs. Chrome vs. Internet Explorer. Aki jobban ért hozzá, látja mindkettőt mélységében, rendszer szinten, az mindegyikben meglátja az erényeket is, hibákat is. Tudja, hogy kinek az egyik, kinek a másik fog megfelelni, függően attól, hogy mire használja az adott dolgot. De legalábbis nincsen különösebb érzelmi kirohanása, ha ő a Linuxot jobbnak találja, akkor azt használja, de ettől nem "haragszik" a Windowsra, persze ha kell érvek mentén tud róla vitázni, hogy ő személy szerint mit hiányol belőle, miben tartja gyengének, hibásnak.

Általában azok szoktak mély érzelmekkel nyilatkozni a témáról, akik nem ismerik mélységében a "konkurenciát" sem, de a saját rendszerüket sem, annak csak egy szűk szeletére látnak rá, de valamiért érzelmi, kvázi hitkérdést csinálnak abból, hogy az egyik "hozza el a megváltást", a másik meg "ördögtől való gonosz".

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

Amúgy én sem tudom, melyik időjárás előrejelző oldalnak jobb a beválási értékei. Anno terveztem, hogy gyűjteni fogom az előrejelzett adatokat, és összevetem a mért adatokat, és csinálok ebből valami statisztikát. De idő és kedv hiányában valahogy nem lett belőle semmi. Mindenesetre ha esetleg mégis sor kerülne rá, akkor megosztom a tapasztalataimat. De gyanítom óriási eltérés nem lesz közöttük.

Pl. ha most megnézem Győrre, szerdára:

Az Időkép 27 fokot mond nappalra, 16 fokot éjszakára, gyengén felhős időjárást.

A Köpönyeg 28 fokot mond nappalra, 16 fokot éjszakára, napsütéses időt.

Az OMSZ - itt nincs helyi előrejelzés, csak országos - 24-29 fokot mond nappalra, 11-17 fokot éjszakára, gyengén felhőst időjárást.

Óriási eltérés nincs az előrejelzések között.

Régóta pontosabban jeleznek előre, mint a riválisok.

Tévednek néha. De többször van igazuk. Megbízhatónak tartom.

Időjárásban minden előrejelzésnek csak valószínűsége van. Hiába jön a radarképen szépen pont feléd az a felhő, iránya, sebessége bemérve, lehet belőle kalkulálni, mikor ér hozzá, de ha utána az iránya, sebessége változik (és elég kaotikus a rendszer ahhoz, hogy megtegye), akkor cheszheted a szép előrejelzést.

Nézd meg, hogy az USA-ban "mindennapos" tornádók mit kóvályognak össze. Jósolhatatlan, hogy pontosan merre fog haladni.

Hasonló kóválygást időjárási gócok is tudnak produkálni, nagyobban, lassabban.

A meteorológus a jelen és az azt megelőző viselkedésből tud következtetni a jövőre.

Hát ez azért csúnya degradálása a témának.

Neked egy 90%-os valószínűség ugyanazt jelenti, mint a vagy igen, vagy nem?

Kiállsz a kapudba, látod, hogy a láthatáron nagy szürke felhő, villámlik. Na EBBŐL te, vagy a Sárinéni, vagy a derékfájós Jószibácsi nehogy már pontosabban meg tudd mondani, idejön-e hozzád, mint mondjuk az időkép.

Egyébként nálam az időkép kb. másfél éve van fent a telefonon és állítom, minimum 90%-os arányban beletalálnak, mi jön. Semmi, az AccuWeather és haverjai a közelébe sem jutnak a pontosságának.

Éppen azért, mert azok GLOBÁLISAN figyelik az időjárást és kicsi hazánk extra domborzati viszonyait és sűrű mérőpontjait le sem xarják, nem is ismerik.

Az időképen meg sok-sok hazánkbeli élő megfigyelőhely adatai érkeznek folyamatosan és fel is használják az adataikat.

Az időkép térképeit, helyi mérőpontjait, kameraképeit figyelve magad is elég jól tudsz saccolni előre, mi várható az elkövetkező 1-4 órában.

Persze minél messzebbre nézel időben, annál kisebb a jóslás pontossága.

Az időjárás egy részeg biciklis. Odáig tudod előre felrajzolni a pályáját, amíg a fizika törvényei nem is hagyják őt másfelé gurulni, de ahol már belefér a random vandlizása, ott csak saccolni lehet.