Ha elpusztul egy csillag mi lesz belőle?

Előző kettő válasz is jó!

De egyszerűbb azt mondani hogy minden feltett kérdés részleted pontosan megválaszolható amennyiben tudod pontosan mekkora tömegű az az adott égitest! Semmi mástól nem függ mi lesz belőle, mennyi ideig él, és hogyan semmisül meg, vagy alakul át!

@6: nézd, nem akartam így fogalmazni, mert jóhiszemű tévedésnek tartottam, amit írtál, de konkrétan irdatlan nagy marhaságot sikerült összehordanod. Viszont, mivel láthatóan aktívan ellenállsz annak, hogy legalább utánanézz annak, amit mondasz, hiába hívják fel a tévedésedre a figyelmet, nem nagyon tudom többé jóhiszemű tévedésnek vélni a dolgot. Saját nemtudásod reklámozva akarsz ökörségeket másra ráerőltetni, ami nagyon nem oké.

Vörös óriás tömegtől függetlenül mindegyik csillagból lesz, pont a legkisebb tömegűeket kivéve. A fiatal felnőtt korukat élő, ún. fősorozatbeli csillagoknál a magfúzióból származó belső nyomás tart egyensúlyt a gravitáció befelé ható erejével. Ezen csillagok magjában a hidrogén atommagok alakulnak héliummá (leegyszerűsítve a dolgot), viszont előbb-utóbb elfogy a tüzelőanyag. Ha pedig kezd elfogyni, csökken a nyomás, ami a gravitációnak ellen tudna állni. Az egyensúly megborul a gravitáció javára, a mag elkezd összehúzódni, amitől megnő bent a nyomás és a hőmérséklet, olyannyira, hogy a hélium atommagok is elkezdenek egyesülni egymással, méghozzá szénné. A külsőbb, eddig nem fúzionáló és még hidrogénben gazdag rétegekben pedig beindulhat a hidrogén fúziója héliummá. Ez pedig jóval nagyobb nyomást eredményez, mint a sima, magbeli hidrogénfúzió, így az egyensúly megint megborul, most a kifelé ható nyomás javára, és a csillag az eredeti méreténél jóval nagyobbra fújódik, miközben a felszíni hőmérséklete lecsökken. Ezt az állapotot hívjuk vörös óriásnak. A nagyobb tömegű csillagok ezt az üzemanyag elfogy - mag összehúzódik - nyomás, hőmérséklet nő - nagyobb rendszámú elemek is elkezdenek fúzionálni - a csillag még jobban felfújódik játékot még el tudják játszani párszor, egészen addig, amíg a fúzió végtermékeként vas nem keletkezik - onnan nincs tovább. De a lényeg a lényeg: pont a legkisebb csillagokból nem lesz vörös óriás (nem tud bennük beindulni a héliumfúzió), de már a viszonylag kicsikből is az lesz, a nagyobbak meg még inkább, még erőteljedebben kitágulnak vörös óriássá.

A fehér törpe meg egy vörös óriás UTÁNI állapot. Szóval nem vagy-vagy, mint ahogy azt valamiért gondoltad, hanem minden egyes fehér törpe eredetileg vörös óriás volt. És képzeld, pont a kisebb csillagokból lesz a vörös óriás állapot után fehér törpe. A nagyokból vagy neutroncsillag, vagy fekete lyuk. A lényeg az, hogy ha a vörös óriás is elhasználta a tüzelőanyagát, akkor nincs tovább, a csillag elkezd összehúzódni, mert nincs már semmi, ami a gravitációnak ellenálljon. Ez az összehúzódás fehér törpét eredményez, ha az összehúzódó része a csillagnak 1,44 naptömegnél kisebb.* A fehér törpékben az atommagok viszonylag közel préselődtek egymáshoz, az elektronok delokalizálva mozognak körülöttük, furcsa, elfajzott anyagot hozva létre, elképesztő sűrűséggel. A Nap pl fehér törpe lesz, és akkorára fog összehúzódni kb., mint amekkora a Föld. Elképzelhető, hogy egy naptömegnyi objektum, ami Föld méretű, az milyen sűrű. Na, ez a fehér törpe.

* = a csillag néha ledobja külső burkát, ezért az összehúzódó tömeg nem egyenlő a csillag eredeti tömegével. Ezen kívül nagyon heves összehúzódásokkor 1,44 naptömeg alatti maradványok is neutroncsillaggá tudnak összeroppanni.

Szóval egyezzünk ki abban, hogy ha már olyan dolgokról osztod az észt, amikről fogalmad sincs, ha felhívják arra a figyelmed, hogy hülyeségeket írsz, szánd rá az időt, hogy utánanézel, és ne próbálj ragaszkodni a téves elképzeléseidhez, mert ez elég gáz... Ráadásul max arra jó, hogy a gyanútlan olvasólat átverd...

Az, hogy mikor és mi lesz a csillag "végállapota" az elsősorban a tömegétől fog függeni.

A "tömeghatárok". (A Nap tömegét egynek vesszük!)

A legkisebb vörös törpe csillagok tömegének alsó határa 0,075-0,080 Nap-tömeg, azaz 75-80 Jupiter-tömeg.

A Világegyetem leggyakoribb csillagai, bár egyes feltételezések szerint a barna törpék többen vannak. Tömegük a mi Napunk tömegének fele és 7,5%-a közé esik.

Az ennél kisebb égitestek a barna törpék. Ezek tömegének alsó határa valahol 13 Jupiter tömegnél van. (A Jupiter tömege a földi 317,9-szerese)

Amint látható a 50% Naptömeg felett már nem vörös törpecsillagokról beszélünk.

[link]

A 0,5 - 2,5 Naptömegig terjedően még szokásos "törpecsillag" néven emlegetni a csillagokat.

Itt kellene beszélni az "élettartamokról", és a csillagfejlődésről:

A vörös törpe várható életideje: 10 milliárd – 1 billió év (10^10-10^12 év). Ez az idő olyan hosszú, hogy a Világegyetem keletkezése (ősrobbanás) óta még egyetlen vörös törpe sem élte le az életét.

A Nap és a hasonló tömegű csillagok kb. 10 milliárd év (10^10 év).

De egy 20 Naptömegű csillag már csak 5 millió(!) évet húz le mielőtt II típusú szupernóva robbanás után hátra hagyna egy neutroncsillagot.

[link]

Amint látható a csillagok jellegzetes életutat futnak be, a tömegük - ezért a színképosztályuk - szerint. Hogyan (és hol!) kanyarodnak le a HRD-n (Hertzsprung-Russel diagram) a fősorozatról. A nagy méretűek akár többször is keresztezik a főágat. (Abba most ne menjünk bele, hogy az összetételük hogyan alakul a koruk szerint, stb... :)

[link]

A nagyon nagy csillagok érdekes dolgokat művelnek "rövidke" (csillagászati értelemben vett) életük során.

[link]

[link]

[link]

[link]

"Mikor válik vörös óriássá,..."

Az még nem a pusztulása egy csillagnak, csak közeledés a "végállapot" felé.

Tulajdonképpen itt a válasz a kérdésedre:

[link]

[link]

[link]

dellfil

Mindenkitől elnézést kérek. :) Különösen Mojjotól.

Nem néztem meg a 15 óra utáni válaszokat. Még egyszer bocsi... :D

dellfil