Emberi evolúció?

Erk, majd valamikor leírom neked...ha lesz kedvem...

A lényeg az, higy ez egy nagyon gyakran előforduló kérdés; a médiában baromira nyomatják szintén; olyan okokat is hallottam, ami miatt nem teljesen butaság, tehát valóban lehetséges valami mikro-jelentősége;

összességében azonban ez egy FALS állítás;

az a mondat, hogy technológia/orvoslás/stb. miatt az emberi evolóció lelassult/megállt hamis, az evolúció szót hibásan értelmezi, és egy tonna (az evolúciót SEGÍTŐ) modern előnyt nem vesz figyelembe.

Nem fordítanál egy kicsit magadnak? Most nincs erőm belemászni.

[link]

[link]

Az embernek önmaga lett a legnagyobb ellensége.

Tudás. Ez a egy fogalom, aminek bővítésében érdekelt. Ez is történik manapság. Minél többet tudsz és okosabb vagy, annál erősebb emberré válsz és lesz esélyed a sikerre.

És ez pont érzékelhető a kabát példádban is. Ha fázol, készítesz egy kabátot, mert tudod, hogy kell. Ha ellenségeid vannak fegyvereket kovácsolsz. Ha nem értesz valamihez, kereskedsz más értékekkel. Ha szorult helyzetben vagy, olyan dolgokat művelsz, amiket sosem publikálnál.

Ha okos vagy, minél több élethelyzetre lesz megoldásod. Ez az evolúció. Mert minden csak arról szól, hogy hogy tudsz szép és élhető életet varázsolni magadnak. Oda meg mint, ahogy írtam a tudás az Egyetlen kulcs és az ember felfedezte ezt. (sok ember nem amúgy)

Na akkor.

(Eskü egyszer írok egy blogot és csak linkelgetni fogom...de nem ma.)

1. "evolúció" /term, kivál.

Jelentős mutációk nem fognak olyan ütemben keletkezni, hogy a teljes evolúció a pár tízezer, de inkább pár száz évben, amióta az általad említett változások vannak, jelentős változás jöhessen létre.

Ami gyorsulhat/lassulhat, az leginkább a meglévő változatok szelekciója, és akkor definiáljuk is ezt a kettőt:

Negatív szelekció: A végzetesen káros új mutációk azonnal/pár generáción belül kihalnak.

Pozitív/Darwini szelekció: a körülmények hatására egy változat elterjed a populáción belül, míg végül az az egész kolóniára jellemző, majd' minden új egyedben megtalálható lesz a vonás.

2. "lelassul"

A pozitív szelekció nagyobb populáció esetében nem lassul, hanem GYORSUL.

forrás [link]

pl. ha van egy rovarkolóniád, és egy vegyszert tesztelsz rajtuk, egy kis, laboratóriumi csoport lassabban fog tudni adaptálódni, mint egy nagy, természetben élő csoport.

3. Kabát és szőr téma:

a. Az, hogy szőröm van, vagy kabátot gyártok, azok evolúciós STRATÉGIÁK. Azzal én NEM akasztom meg a kiválasztódást, hogy kabátot hordok, amit az én fajom gyárt/húz le más állatokról. Hasonló (hideg-túlélő) stratégiák lehetnének mondjuk: a testhőmérsékletem szabályozásának a javítása, a téli hibernálás, stb.

Ha nekem van egy stratégiám, mit tegyek inkább:

azt próbáljam fejleszteni (jobb agy, ügyesebb kéz, jobb vadászképesség, hogy minél jobb bundákat gyártsak)?

Vagy egyáltalán nem használom (hagyom kipusztulni az összes kabátgyárost) és várom, hogy majd egyszer, millió évek múlva megnő a szőröm?

3b. A mi agyunk/kommunikációnk/eszközgyártásunk egy nagyon rugalmas, nagyon erős technika.

Mi a jobb: ha van kabátom/kályhám, tüzem/légkondim/akármi, miközben van laza pólóm/légkondim/legyezőm/hűtöm/akármi, minek következtéen úgy váltogatom, hogy merre megyek, ahogy akarom;

vagy ha csak egy levehetetlen bundám van? (következésképp forró helyre soha nem is megyek)

3b-b. Valaki beleköthet persze, hogy "de Vree, nem baromi sérülékeny ez a stratégia, mi van ha holnap jön a zombi apokalipszis és minden kulturális tudásunk visszaesik 0-ra"?

De erre azt mondom:

Először is: az a pár tízezer év, amire szükség volt, evolúciós léptékben szinte egy villanás. Ha 0-ról kellene újrakezdenünk, az az idő messze, messze rövidebb, mint az evolúcióra várni, hogy létrehozza a várt tulajdonságot.

Másrészt, azért nem olyan sérülékeny a civilizáció, mint hiszed. Háziálllatok, kultúrnövények megmaradnak. Azt se hiszem, hogy minden technológiai ereklyét el lehetne pusztítani, tehát soha nem 0-ról kezdenénk már.

4. a gyakran előjövő "miért nem lőjük agyon az örökletes betegeket (mit a term. szelekció tenné)" témakör

Először is: a szelekcióhoz igazából nem az a lényeges, hogy valaki él-e és meddig él, hanem hogy mennyit szaporodik.

Marisnak megmondja az orvos, hogy mondjuk örökletesen vérzékeny, és X% esély, hogy a gyerekei is azok lesznek. Maris hazamegy, bőg egyet, aztán meggondolja kétszer is, hogy akar-e gyereket.

Ezt arra mondom, hogy az orvostudomány minél átláthatóbbá teszi a betegségeket, azáltal igazából jobban szelektál, mint mondjuk 500 éve, amikor Marisnak fogalma se lett volna.

5. "az emberek tovább élnek"

Viszont többen is maradnak születéskor/kisgyerekkorban életben. Nézz utána a csecsemőhalandóságnak pár 100 éve, döbbenetes.

6. "kevesebb ember hal meg tehát nincs szelekció"

Ez egy nagyon lényeges pont. Kapcsolódik a 2-eshez.

Ha egy populáció nagyobb és keesebb dolog akadályozza a keveredést, az borzasztó módon megnöveli a változatok számát, amit aztán a szelekció eliminálhat.

Az ilyen "bőség" szakaszok segítik egy faj fittségét, nem rontják.

Egy nagyon kis populáció számra majd' minden szelekciós nyomás végzetes, mert nem marad senki. Egy közepes túlél, de egy csomó fitnesszt veszít, mert egy változat elterjedése/eliminálása együtt jár más változatok csökkenésével is.

Egy nagy populációban viszont, ahol megfelelő keveredés is van, majdnem az összes változatosságot sikerül megörizni történjen bármi.

A nagyon negítív vonások valóban kevésé eliminálódnak, tehát ezt lehet hátránynak tekinteni, de:

1. lásd a 4-es pontot

2. nem igaz, hogy nem jár hátránnyal a szaporodóképességre, ha valaki súlyos betegséggel születik, szóval a szelekció attól működik többnyire;

3. erről nem késtünk le, pláne kellően nagy populáció esetében.

7. alkalmazkodunk, de mihez?

Az ember alapvetően az ő saját stratégiájában válik egyre jobbá és e szerint szeletálódik. Ahhoz nem fér kétség, hogy ez egy nagyon hatékony stratégia.

Perzse, akarhatunk mindent - mondjuk gorillaizmokat. De a legtöbb ember a most meglévő izmait se fejleszti ki teljesen és használja. Amire nem szorulunk rá, az az ev. során többnyire elromlik, elkorcsosul. De ez az ev. része volt mindig is.

8. az ostobák/szegények/külföldiek több gyereket szülnek és fölénk fognak kerekedni!

Az a része igaz, hogy valóban dominánssá fognak válni (illetve váltak) egyes rasszok; bár amúgy azt látjuk, hoigy ahogy az egyes országok túlnépeednek, úgy fogják vissza egyre szigorúbban a népességszaporolutatot. Tehát ez igazából egy magát korrigáló "probléma" a legvégén.

Másik: azt gondolni, hogy a szegénység/műveletlenség "örökletes". Valójában IQ-ban alig van eltérés a legmagasabb és legalacsonyabb társ. kasztok között. Szóval nem, nem fog a genetikai összetételünk romlani.

Ebbe nem értek egyet oktatás nehezedik évről évre többet kell megtanulni a fiataloknak,másik része a világhálón könnyebben elérhető információkhoz lehet hozzá jutni.

Technologiát jobban használjuk vagy fejlesszük de viszont a mai átlag emberek jóval okosabbak mint x évvel ezelőtt nagyobb a rálátásuk a dolgokra nagyobb világnézettel rendelkeznek.

^allélgyakoriság:

Lásd a 2.-es pontot. (linkeltem hozzá egy kutatást is.)

Az allélfrekvencia nem lassul a nagyobb emberi populációban, hanem GYORSUL.

Leginkább, azért, mert azok a "zajok, pl, a genetikai rekombináció, amik eltüntetnék az egyes alléleket, mielőtt egyáltalán külső szelekció alá eshetnének, kevésbé érvényesülnek nagyobb populációban.

Viszont azt nem értem, mire alapozod, hogy konkrétan az allélgyakoriság csökkenne. Mi fogná vissza?

"Második: ugye axióma, hogy minél nagyobb egy élőlény fitnessze, annál nagyobb mértékben terjeszti a génjeit. Az embernél azonban nem feltétlenül igaz ez (erre már kitértem)."

...amire én azt mondtam, hogy rosszul értelmezed a fitnessz/alkalmasság fogalmát. Populáción kívül és belül is.

A populációnak a környezethez való alkalmazkodásáról már beszéltem, szal a pop.-on belülről ejtenék szót.

Ha van egy hangyabolyod, ahol csak a népesség nagyon kis része szaporodik csak, akkor a többiek hibás stratégiát követnek? Én nem mondanám. Az ő niche-jüket, amihez idomulniuk kell és ami rajtuk a nyomás, ahhoz viszonyítjuk, ami a populációjuk túlélését segíti.

De itt van a legeslegjobb válaszcikk, most találtam:

[link]

"Úgy találtuk, hogy az emberi populáció TAPASZTALJA a természetes szelekciót, és megvan a genetikai potenciálja, hogy válaszoljon rá."

És innentől kitér minden témára, amit kérdeztél,

például hogy a feljett országokban a termékenység határozza meg inkább a kiválasztódást, míg a fejletlenekben a halandóság (elsősorban a gyerek-és csecsemőhalandóság) a domináns.

Ezt is linkelem, rövidítések/szakszók magyarázata, ami segíthet a fenti cikke tértelmezni.

[link]

Aztanyavalya, hát akkor te jobban értesz a biológiához, mint én! Nekem kellene téged kérdeznem.

A GYIKen rendszerint a gyerekek és a félhülyék szoktak kérdezni, fel se tételeztem, hogy esetleg érted is, amit kérdezel. Ez esetben tekintsd az összes magyarázatomat tárgytalannak.

Magára a kérdésfelvetésre nem tudok választ adni, de pár felmerült dolgot hadd pontosítsak!

#5

"Második: ugye axióma, hogy minél nagyobb egy élőlény fitnessze, annál nagyobb mértékben terjeszti a génjeit."

Biztosan nem axióma, hiszen azok a matematikában vannak. Inkább definíciónak mondanám. (Mellesleg nem csak egyed szinten értelmezhető.)

#6

A hangyákkal kapcsolatban:

"Az ő niche-jüket, amihez idomulniuk kell és ami rajtuk a nyomás, ahhoz viszonyítjuk, ami a populációjuk túlélését segíti."

Itt szerintem pontatlanul használod a niche szót. A hangyáknál (általában) lényegében egy bolyt tekinthetünk egy szelekciós egységnek (kb. szuperorganizmusnak), így szerintem értelmetlen külön kasztonként nichekről beszélni.