Hogyan lehet hozzáadni fenilcsoportot egy molekulához?
Hogyan kell fenilcsoportot adni egy gyógyszerhez házilag?
Eredeti képlet: 2-(2-Oxopyrrolidin-1-yl)acetamide
Fenilcsoportos változat: R,S)-2-(2-oxo-4-phenylpyrrolidin-1-yl)acetamide
válasza:Nemtudom melyik terméknek a címkéjén volt rajta, sőt nem tudom h konteó v sem v h éppenséggel pont tanulási nehézségek voltak írva, de például ott a fluorid is... ami köztudottan méreg. mégis beleteszik a fogkrémekbe. nyilván logikus h a nagy emberek igy tartják kordában a népet, persze, mert ha te is olyan lennél akkor nem engednéd meg h bárkinek bármi lehetséges legyen. a tévével is beviszik a reklámokat, ott meg ráddumálják h neked erre meg arra a termékre szükséged van meg stb. ha te egy nagy multi cég vezetője lennél tuti az lenne h az emberek dolgozzanak meg a pénzükért igen is, kapják meg azt a meghatározott összeget de azért duplán triplán dolgozzanak meg. miért ne növeljük a teljesitményt akármivel, ha a munkaadók/egyetemek megteszik readásul büntetlenül. ahol én dolgozok ott emelték a követelményeket a minimálbéres emeléssel együtt. az ember kognitiv funkciójai nagyban meghatározzák h elér e valamit az életben h sikeres lesz-e vagy sem, h elismerik-e vagy sem.... én biztositanám h mindenki ugyanolyan lehetőségekkel induljon de ha a mozgáskorlátozottak megkapják a korlátot meg tolószéket akkor az értelmi fogyatékosoknak miért nem járnak a nootropikumok, vagyis az olyan szerek amik növelik az agy teljesitményét. a földön 7 milliárd ember él és mindenki próbál jobb lenni a másiknál. nem éppen az elnyomásra koncentrálok én, hanem h aki levan maradva az hozza be a lemaradását meg h ne húzzák le az emberek hiszen aki értelmi fogyatékos azt nagyban lehúzzák...mindenkinek adjuk meg a lehetőséget h jobb legyen az élete... bezzeg a benzodiazepint, meg nyugtatókat felirogatjak nepszeruek is aztán semmi értelmük mert nem lehet mondjuk macskagyökeret ajánlani alvászavarra meg lecitin kapszulát ajánlani koleszterinre. nem értem.
Amúgy meg a modafinil lenne a legjobb az én problémámra....csak hát ugye keményen korlátozzák és nehéz feliratni bezzeg a ritalint azt felirnák adhd-re....hallottam h a pókerezésnél is használnak az emberek ritalint/adderallt aztán nyerik is a nagy pénzeket azonban kialakul a tolerancia meg függők lesznek. ugyebár a jobb fejlettebb országokba az amf. toleranciát memantinnal meg egyéb nmda antagonistákkal szokták kezelni... az amfetamintól kipisiled a magneziumot kisöprik a magnezium ionokat ezek nmda antagonistaként funkcionálnak....sokan memantint szednek amf. toleranciára...egy biztos, az amfetaminokkal nem éri meg szórakozni
Nézd meg a videót a modafinilről:
https://www.youtube.com/watch?v=PAKS0aVhGto
https://www.youtube.com/watch?v=7BKFg-FzVZs
olvastam h ezt a modafinilt off-label egyes emberkéknek amerikában CFS-re azaz krónikus fáradtság szindrómára (igen mert amerikában ezt szindrómaként elismerik) is felirják, hát itthon meg tojnak rá....
válasza:Ojvé, most meg fluorid. Meg népességkorlátozás. Magukról a gyógyszerekről sokat nem tudok mondani, nem vagyok gyógyszerész, sem kutató.
Na, akkor nézzük a maradékot:
1) Népességcsökkentés
A multinacionális cégeknek az érdeke a bevétel növelése. Ezt kétféle módon lehet elérni: vagy durván túlárazzák a terméket, vagy nagyon kicsi haszonkulccsal sok embernek teszik elérhetővé.
Az első eset nagyon könnyen bedőlhet, mert egy erősen ragaszkodó és jelentős számú bázis kell hozzá. A márkahűség viszont kétélű dolog, elég egy rossz lépés, és a rajongók átpártolnak másik márkára. De elég egy kis financiális regresszió, és a márka bedől, mert nem tudja a bázis egy része sem megfizetni. Ez történt például némelyik autógyárral.
Ha kis haszonkulccsal dolgozunk, akkor viszont kellően nagy kereső réteg kell hozzá, azaz a saját érdekünkben folyamatosan munkahelyeket kell teremteni, méghozzá olyan bérekkel, hogy a termék megvásárlása megtörténhessen. Ehhez viszont stabil politikai és társadalmi környezet szükséges. Éppen ezért a multiknak nem érdeke a gazdasági destabilizálás, még adócsalás szinten sem. Szintúgy nem érdek a népességcsökkentés a vásárlóerő csökkenése miatt.
És a legfontosabb: a népességcsökkenés gazdasági visszaesést, az pedig inflációt okoz, elég, ha bárhol megnézzük a háborúk utáni gazdaságokat. Extrém példa a magyar hiperinfláció 1948-ból.
2) Fluorid
Népszerű téma, hogy a fogkrémekbe fluoridot tesznek, ezzel szabályozandó a népességet. A népességszabályozás kérdését már kiveséztük, arról nincs mit mondani. A többire viszont van új.
Elsősorban a fluort, mint elemet szokták felhozni a mérgezés miatt. Ez azonban két szempontból sem lényeges. Egyrészt elemi fluort nem adnak, ahogy elemi rezet vagy vasat sem, ugyanis a szervezetnek nem elemi formájukban van rájuk szüksége. Másrészt a fluor annyira agresszív elem, hogy elemi állapotban csak speciális körülmények között eltartható.
Amit viszont sűrűn elvétenek: az, hogy valami méreg vagy nem méreg, mennyiségi kérdés. A szerves fluorszármazékok egy része például a csont és fogképződésben fontos szerepet játszik. Ezért adnak a fogkrémekhez fluoridokat, főleg nátrium-fluoridot. Ennek mennyisége úgy van beállítva, hogy a szervezet számára egyrészt jelentsen fluor-forrást, másrészt szélsőséges eseteket leszámítva a szervezetbe kerülő fogkrém ne okozzon egészségkárosodást.
Maga a hisztéria onnan indul, hogy az USA-ban egyes területeken az ivóvizet fluorozzák/fluorozták, majd, amikor elkezdték vizsgálni a szellemi teljesítőképességet, pont ezeken a területeken csökkenést tapasztaltak. Valóban van is ilyen hatása a fluorozott víznek, ezért például Magyarországon nincs fluorszármazék a vízben.
Ehhez adalék, hogy angolul a fluor fluorine, a vegyülete pedig fluoride, amik könnyen összekeverhetőek, különösen a konteókra amúgy is bizonyítottan hajlamosabb gyenge szövegértési képességű emberek között.
3) Gyógyszeripar
Először nézzük meg, hogyan is működik a dolog: van egy probléma, aminek kezelésére/gyógyítására van mondjuk 100000 jelölt vegyület. Ennek ~fele azonnal ki is esik, mert mérgező. A maradékkal kezdenek dolgozni, mire eljut odáig, hogy kísérleti fázis, már lehet, hogy nincsen csak 1000. Innentől lehet tovább tesztelni, felhasználhatóságig eljut talán 100. Innentől jönnek a gyógyszerkísérletek, a 100-ból kiesik 90, a maradék 10-ből meg hatot elutasítanak a termelés/haszon arány rosszasága miatt. A maradék négyből kiválasztják azt, amelyik a legjobb ilyen tekintetben, és azt kezdik gyártani. Ez a folyamat 15-25 év és 10+ milliárd dollár, ezt kell visszahoznia annak az egy terméknek. Ezért nem engedheti meg egy cég sem, hogy szart dobjon piacra. Természetesen döccenések előfordulnak, de Contergan-botrányok egyre kevésbé valószínűen. Különösen hogy közben a tudásunk is egyre bővül.
Nézzük a másik felét. Állítólag a gyógyszergyáraknak nem érdeke meggyógyítani az embert, csak a tüneteket kezelni, mert a beteg ember veszi a gyógyszereket. Ez rettentően instabil helyzet, mert mi történik, ha az egyik cég megszegi ezt a szabályt, és olyan szert dob piacra, ami tényleg meggyógyít? Nos, brutális versenyelőnyre tesz szert. Éppen ezért minden cégnek megéri olyan szert piacra dobni, ami tényleg hat, aki nem ezt teszi, elsodorja az ár. Hogy akkor miért nincsen sok esetben csak tüneti kezelés? A jelek szerint azért, mert nem ismerünk használható jelöltet.
Másrészt pedig a főleg alternatív oldalról érkező véleményekkel szemben a beteg ember nem termel profitot, mert egyrészt nem dolgozik, tehát nem termeli ki a gyógyítása árát, másrészt pedig az életkilátásai romlanak. Az egészséges, meggyógyított ember viszont igen, sőt, még kiváló reklámarc is lehet. Ezt pont az előbb említett alternatívok irányából lehet tetten érni, ahol is kizárólag a sikeres gyógyulások vannak felsorolva, függetlenül azok okaitól, a sikertelen eseményeket viszont elsüllyesztik. Ezt a cégek nem tehetik meg, hiszen a hatásosság kutatásához a sikertelen eseményeket is fel kell használni, figyelembe kell venni, ugyanis a "jobb" mértéke nem az, hogy hány ember gyógyul tőle, hanem arányosan több-e.
4) Engedélyezés
Az, hogy valamit valahol engedélyeznek, eléggé területfüggő. Vannak egyrészt etikai megfontolások, másrészt pedig a haszon/befektetés arány szemléletének különbözőségei. Az USA pl. liberális állam, felnőttnek tekinti a lakosságot, tehát a súlyos ártalmak nélküliség általában elég az engedélyhez (bár itt viszont szigorúak a feltételek), és az állampolgárok mindegyikére rá van bízva, hogy eldöntse: megéri-e az adott szer használata. Oroszországban más miatt engedékenyebbek a hatóságok. Az orosz népesség egyre erősebben elöregedik, ezért nagyon elnézőek a mellékhatások tekintetében, ha azzal minél tovább lehet munkában tartani az embereket. Emiatt sok másik szer is átcsúszik.
Nem mellékesen pedig az a protokoll is változik, ami alapján egy embert adott betegséghez tartozónak tekintik, mind térben, mind időben.
válasza:Úristen kőolajszármazék van a popsikenőcsben, úristen! (Ne zavarjon, hogy a kőolaj teljesen természetes, elpusztult élőlényekből keletkezik.) Propilén-glikol!!! El tudod ezt képzelni, hogy mennyire rákkeltő?!?! (Semennyire. Tesztelték, nem rákkeltő.) Meg fognak halni a gyerekek!!! (Kiskanállal kellene enni ahhoz a kenőcsöt, de ez ne zavarjon.)Mindmeghalunk!!!!
Nőjj fel végre! El kell fogadnod, hogy minden vegyszerből van, a legutolsó bio-almában is vannak rákkeltő anyagok, mert a természet így működik, a bajaidat pedig a genetikának köszönheted, nem annak, amit megeszel.
válasza:Minden gyógyszernek van mellékhatása. És nem minden gyógyszer egyformán hatásos. Igaz, hogy túl sok gyógyszert fogyasztunk, de ez nem csak az orvos hibája, hanem a betegé is, aki ha nem írnak fel neki antibiotikumot, akkor kiveri a balhét.
Az sem normális, ha soha sem akarsz fájdalomcsillapítót szedni. Nekem például néha annyira fáj a fejem, hogy szédülök és hányok tőle. Ilyenkor azért megpróbálok lenntartani egy kis naproxent. Vagy mikor a télen olyan menstruációs görcsöm volt, hogy kétrét hajolva vonszoltam magam haza. Vagy mondhatnám a mandulaműtétet vagy a tüdőgyulladást vagy a törött lábfejet. Egyszer eljön az az idő, mikor majd belátod, hogy nem bűn megszabadulni a fájdalomtól.
Ha pedig folyton megtagadod magadtól az élvezeti cikkeket, akkor ne csodálkozz, hogy amikor végre hozzájutsz, akkor nem tudsz leállni vele.
Ok, nem mondom h a fájdalomcsillapító a bűnös meg h életemben nem vettem magamhoz fájdalomcsillapitot, amikor még nem voltam tisztában a farmakokinetikás tehát gyógyszerhatástani dolgokkal akkor szülői tanácsra v tanár javaslatára magamhoz vettem 1-2t talán, meg műtét után esetleg. De amikor tehetem, ilyen apró kis fájdalmakra soha se veszek be már rögtön tablettákat pirulákat hanem ha mondjuk fáj a térdem akkor bekenem vmilyen gyógynövényes kenőccsel például. Nem mondom h a fájdalomcsillapitok rosszak lennének csak hát egyénileg eltérő h kinek mennyire vannak fájdalmai, de aki hosszasan szedi a fájdalomcsillapitot és mondjuk a foga fáj ne csodálkozzon rajta hogy utána minél erősebb lesz a fájdalom pont azért mert mégnagyobb gyulladást okoz azzal hogy nem az okot kezeli. ugyanigy az izületi problémákra nem biztos h a fájdalomcsillapito a megfelelő megoldás, mert mondjuk akinek be van gyulladva az izülete annak lecsillapitod a fájdalmát aztán mégjobban elkezd majd mozogni aztán mégjobban begyulladnak az izületei, na ez a buktatója a dolognak.Mióta tisztában vagyok azért valamennyire a gyógyszerekkel, 1000x is meggondolom h mit veszek be, vannak persze jó gyógyszerek de a legtöbb amit osztogatnak mint a cukorka azoknak van toxicitása, és általában a háziorvos is tájékoztatni szokta a betegeit h lehetséges emelkedés a májenzimeknél v vmi hasonló. Bevehettem én akár 10 darab piracetámot egyszerre, és nem hánytam, nem szédültem stb. tőle ezeket a szereket nehéz túladagolni, rendkivül alacsony a toxicitásuk és direkt ez a jó, h ha vödörszámra szeded őket akkor sem lehet nagy gondot csinálni, igaz a hatásaik sem akkorák, vagy potencirozni kell őket, plusz nehéz hozzájukférni meg fájdalomcsillapitokkal ált. nem lehet kombinálni őket mivel ellentétes a hatásuk és növelhetik a trombózis kockázatát, ugye az NSAIDok vasoconstrictios hatással rendelkeznek, ha jól tudom és a nootropikumok pont hogy növelik a vérkeringést az agyba. Hallottam már egy srácról aki 18 évesen ginkgo bilobát szedett és ibuprofent rá, hát stroke-ot kapott.
de egyébként amit nem mondanak el az orvosok, hogyha pl. valamelyik gyógyszer túl drága, és nincsen kerete hozzá valakinek akkor egyen meg 10-20 szem feketeborsot mivel abban van egy piperin nevű alkaloid, aminek kimutatták hogy növeli a vérben a gyógyszerek plazmakoncentrációját, mert inhibitál bizonyos enzimeket(P 450 es citokróm enzimeket) a szervezetben ugyanúgy mint például a kávé, igy kihosszabitja a felezési időt ugyebár ennek az a bukója, hogy akkor vagy szeded a szokásos dózist, ha nincsenek túl nagy mellékhatásai a szernek, vagy lecsökkented és ugyanúgy fog hatni mint a szokásos adag. Na látod ezt nem mondják el az orvosok. Ha tényleg mindenkit annyira érdekelne h melyik gyogyszer hogyan hat hogyan metabolizálódik melyik enzimeken keresztül meg mennyi a felezési ideje, akkor nem adnának 4 nél több gyógyszert mert tudnák h interakciokat okozhatnak felerosithetik egymás mellékhatásait v hatásait. hallottam már olyan pszichiáterről aki monoamin oxidáz mellé még SSRI-t is felirt aztán úgy lett szépen a szerotonin szindróma. az ilyen orvosok jobb ha nincsenek is. am meg a koffeint is sokszor azért teszik fájdalomcsillapitok mellé mert kihosszabbitja a felezési időt meg van akinek a fejfájása direkt attól van mert munkahelyen kávét iszik hétvégén meg abbahagyja a kávézást és akkor van a fejfájás aminek az adenozin receptorokhoz van köze mert már ugyebár a koffein adenozin antagonista, és az antagonisták növelik a receptorokat. minél több koffein kell majd h az uj adenozin receptorokat lefoglalják és gátolják az adenozint ami tulajdonképpen a fáradtságnak az ingerületátvivő anyaga, a koffein ezt blokkolja. tolerancia is ugy alakul ki ugyannakor a toleranciának a glutamáthoz is van köze. a legtöbb gyógyszer tolerancia glutamát miatt alakul ki, lehet ezt ellensulyozni memantinnal ami glutamát v nmda antagonista. Azért tudok én is valamit, napi 8 órát kutattam még a témában annó :) Engem érdekelnek ugy általánosságban a központi idegrendszerre agyra ható gyógyszerek, vannak jók. Pl. a selegiline ami a feltalálóját, Knoll Józsefet 90 évig elvitte, ő szelegilinből 1mgot ajánl 40 éves kor alatt, élethosszabbito hatású. ő elismerte h növeli egészségesekben is a kognitiv funkciókat. 1mgot szublinguálisan elfogyasztva nagyon jó hatása van növeli a motivációt meg a libidót is, meg a memóriát. a szelegilin MAO-B gátló megakadályozza a dopamin, feniletilamin lebontását. Na most feniletilamin a csokiba is van, ha valaki MAO-B gátlót szed akkor az eljuthat az agyba, igy jobban ki tudja fejteni a pszichoaktiv hatását :D
Nem tudom kit érdekelhet ez a téma, de szerintem érdekes. Kutatások a kognitiv teljesitménynövelésről:
A donepezil nevű acetilkolin észteráz gátló gyógyszer amit Alzheimer kórban alkalmaznak, növelte a kognitiv funkciókat egészséges felnőtteknél.
+ Az NMDA antagonista gyógyszer memantin amellyel a fejlettebb országokban az amfetamin toleranciát szokták kezelni, itthon alzheimer kórban alkalmazzák csináltak róla egy kutatást, hogy a vásárlási mániát gyógyíthatja :D . plusz külföldön még OCD-re alkalmazzák off-labelként
még egy érdekes cikk:
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!