Miért nem jó a tömeg definiciójaként az, hogy az anyagot felépítő legkisebb (szubatomi) részecske darabszáma?

Ha eltekintünk attól, hogy még elméletben is igen bajosan működne (pl. a kötési energia miatt: az atomok tömegszáma és atomtömege sem arányos egymással), akkor is igen komoly logikai hiba van ezzel definiálással: egy olyan valamivel akarod definiálni a tömeget, ami nem is biztos, hogy létezik. Ezen az alapon, ha kiderül, hogy nincs ilyen részecske, akkor nem létezik a tömeg sem? Illetve mi van, ha ezek a részecskék nem egyforma tömegűek?

Továbbá még egy gyakorlatiasabb probléma. Tegyük fel, hogy tényleg van ilyen részecske, és a fenti (és potenciális számos további) problémák nem állnak fenn. Hogyan definiáljuk a fenti módon, mennyi 1 kg, ha még fel sem fedeztük a részecskét (és így nem tudjuk, mennyi a tömege)?

E=mc2 képlet valójában a tömeg definíciója vagyis amit mondasz.

Szerintem fölösleges azon agyalni amit már einstein és kismillió fizikus átnézett.

Mivel még elméletben sincs szó végső részecskéről, ezért megjósolni se lehet a tömegét.

A darabszámra/anyagmennyiségre egyébként ott van a mol, az Avogadro szám.