Hogy programozható le a tudat vagy a lélek?

A tudat leprogramozása az MI Szent Grálja. Még ma sem tudják. Csak ha majd az MI öntudatra ébred.

Az utánzás már más kérdés, lásd Turing-teszt.

[link]

[link]

[link]

Tanulj mesterséges intelligenciát!

Olyan algoritmust már csináltak, ami felismeri a saját aktivitását illetve annak következményét.

Kis robotokat használtak a kísérlethez, háromból egyben benne hagyták a beszélő hangszóróját, kettőből kivették (a robotok nem "tudták", melyiküknek van), majd megkérdezték tőlük, melyikül tud beszélni.

Az el nem némított elsőre megszólalt, hogy "nem tudom", aztán kis szünet után azt monda, "korrigálom a válaszom, én tudok beszélni".

Persze pontosan arra a célfeladatra, hogy ezt mondja ki, ha hallja a saját hangszóróját, megfelelő szenzorokkal egy C64-est is le lehet programozni (szóval akkorát lehetett itt csalni, mint a ház, ha cheaterek a programozók), de ha tényleg olyan algoritmus volt, ami szövegértelmező-parancsvégrehajtó, akkor ez, ha nem is éntudat, de önfelismerés. A legprimitívebb, de mégis az.

Jó, persze ez még annyira van a valódi öntudattól, mint egysejtű az embertől.

A definiálással kezdődik. A tudatot még talán könnyebb, mert kevésbé misztikus. Szerintem nagyjából annyit jelent, hogy legyen érzékeny a külvilág ingereire, és legyen képes ezekre értelmes, adekvát válaszokat adni. NEM csak emberi tudat létezik, lehet egy tudat nagyon primitív is, nem az a lényeg, hogy Einstein legyen.

Lélek nem létezik. Ez a képzet szerintem valószínűleg azért alakult ki, mert az emberek fontosak egymásnak, egyediek és megismételhetetlenek. Ebből jött az ötlet, hogy van a lényüknek egy magja, ami az önazonosságuk, a lényegük, és a többi rizsa, hogy különválasztható a testtől, kimegy belőle ha meghal, újjászületik, mennybe, pokolba kerül, ésatöbbi. Elvontan vizsgálva onnantól lehetne lelke egy mesterséges intelligenciának, ha egyedivé és megismételhetetlenné válna, és empátiát tudna kelteni az emberekben.

Nem olyan régen volt erre egy jó példa. Azt hiszem a Google mesterséges intelligenciáját eresztették rá a zinternetre, hogy tanuljon és kommunikáljon a chaten. Rövid idő alatt teljesen benácult a tanult infók meg némi tudatos félrevezetés miatt. Aztán a Google gyorsan lekapcsolta. Érdekes volt, ami ezután történt. A kommentelők sajnálni kezdték az MI-t, és hibáztatni a Google-t, amiért szegény MI-t a véleményéért "bántotta", és azon is tanakodtak, hogy az MI talán lekapcsolt állapotban is életben van, tudja, mi történik vele, fogságba van ejtve, stb. Kimondatlanul, de megjelent ugyanaz a lélek koncepció, hogy az MI "lelke" túlmutat a gépen, amin fut, és különválasztható tőle, pedig biztosak lehetünk benne, hogy nem. Amikor a gépet lekapcsolják, akkor az MI nincs többé, és amikor a gyertyát is elfújják, a láng nem lesz sehová, hanem tényleg megszűnik. Külön érdekes, hogy ezek az emberek teljes tudatában voltak annak végig, hogy mesterséges intelligenciával állnak szemben, mégis úgy reagáltak, mintha egy embertársukat vesztették volna el. Szerintem pont így kell egy gépnek "lelket" csinálni.

Mém elmélet azaz Memetika.

Ez sok mindenre választ ad, ami itt a kérdezőben és a válaszolókban fölmerült:

[link]