Minél magasabb végzettség együtt jár az élettartam növekedésével? Ha igen akkor miért?

Nagyon nagy valószínűséggel ha nézel egy statisztikát, azt fogod látni, hogy ahogy növekszik az emberek iskolázottsága, a várható élettartamuk is nő. Ebből valóban azt a téves (illetve csak részben téves) következtetést lehetne levonni, hogy a magasabb végzettség hosszabb élettartamot biztosít. De ez csak részben van így.

A statisztika egyik legfontosabb elve, hogy a korreláció nem implikál kauzalitást. Azaz, abból ha két változó között gyönyörű korreláció van, még nem következik az, hogy az egyik okozná a másikat, vagy akár közrejátszana benne, tehát hogy bármi közük lenne egymáshoz. A statisztika egyik tipikus buktatói az ún. zavaró változók. Most nem nagyon szeretnék belemenni a részletekbe, nézz utána a zavaró változók fogalmának, meg a korreláció nem implikál kauzalitást elvnek, a lényeg az, hogy itt is egy zavaró tényező mozgatja a háttérben a szálakat. Jelen esetben ez a szocioökonómiai státusz. Az iskolázott emberek _általában_ (ne felwedjük a statisztika nagy számokkal szeret dolgozni, ahol az "általábanok" határozzák meg a dolgokat) tehetősebb családban nőttek fel, jobb körülmények között, ami önmagában egy élettartam növelő tényező. Ha az egész világra vetítjük a vizsgálatunkat, a legtöbb iskolázott ember fejlettebb országokból fog kikerülni, ami szintén élettartam növelő tényező.

Utaltam rá, hogy itt a következtetés csak részben téves. Azért csak részben, mert

- az iskolázott ember nagyobb eséllyel kap jobb állást, keres többet és lesz saját erejéből is jobb helyzetben, ami élettartamnövelő tényező

- az iskolázott ember kisebb valószínűséggel fog kuruzsló módszerekhez (hadd ne soroljam, van elég) fordulni, ha gond van az egészségével, ami szintén élettartamnövelő tényező

A lepontozásokban szokás szerint nincs logika.

De teljesen igaz, hogy a magas végzettség és magas életkor közt indirekt összefüggések vannak csak.

Magasabb végzettség - magasabb kereset - biztosabb, stresszmentesebb élet (?) - több szabadidő és pénz sportra, egészségre - magasabb intelligencia révén tervezetten egészségesebb életmód.

Persze itt sem egyértelmű a kapcsolat és nem általános, kíváncsi lennék, statisztikailag ez valóban igaz-e.

Mintha a világ legtöbb nagy életkort megélő emberével rendelkező társadalom éppen egy fennsíkon élő kecsketenyésztő népcsoport lenne.

"Mintha a világ legtöbb nagy életkort megélő emberével rendelkező társadalom éppen egy fennsíkon élő kecsketenyésztő népcsoport lenne."

Egyrészt erősen kétlem, mert bár különféle khmm... alternatív oldalakon népszerű ilyesmit terjeszteni (valószínűszeg te is olyan helyen olvastad, ha valóban olvastál ilyesmit), a valóságban a magas gyermekhalandósági ráta és egyéb, az egészségügyi ellátások hiányával összefüggő gondok miatt a várható élettartam a természeti/természethez közelebbi népek esetében elég alacsony. De ha még így is lenne, akkor sincs semmi köze a vizsgálat tárgyához, itt is egy zavaró változó kavarná a lapokat a háttérben, mert nem az iskolázottságuknak köszönhetnék a magasabb élettartamukat, hanem a különböző káros környezeti hatások hiányának.

"Megtisztelő lenne, ha a lepontozók kifejtenék az ellenérveiket a piros kéz nyomkodása mellett, ha vannak nekik egyáltalán. Köszönet!"

Nem az a kérdés hogy mindkettő növekedett-e, hanem az, hogy miért korrelálnak -- mondjuk egy közösségen belül és egy fixált időpontban (pl most).

Szívesen.

#5:

az állításnak csak akkor van értelme egyáltalán, ha a gyermekhalandóságot kivesszük belőle

@7: azt hiszem, ezt a témakört elég rendesen érintettem a válaszomban...

@8: pontosan!

A napi régész díj mindenesetre biztosan jár :)

:)

Fel sem tűnt, hogy ez egy régi kérdés. Nem is találom már, hogy hogyan jutottam ide, átnéztem pár kérdés alján az ajánlásokat hogy melyik irányíthatott ide, de nem.

Na, OFF OFF.