Miért ez az oxigén vegyértékszerkezete?

úgy, hogy ez egy ion

ClO₂⁻

perklorátnál szerintem azok delokalizált egész molekulára kiterjedő pi kötések (mint mondjuk, az ózonnál) de erre azért nem vennék mérget

akkor mi a kérdés?

igen, egy elemhez különböző oxidációs számok tartozhatnak

a nitrogénnek is van olyan vegyülete amiben az oxidációs száma -5

pl (NO3)-1

" [link]

tehát van ez az oldal, ahol azt látom a 2. képen (Ha lejjebb tekertek) , hogy az oxigén köré 6 pötty és egy kötő elektron van rajzolva.

Azt hogy, mikor az oxigénhez csak két kötő e- pár és plusz két elektron szokott lenni írva? mert ugye 2-t kell neki fölvennie. "

A kloritionnak az általad belinkelt képlete hiányos. A két oxigénnek valóban van az ionban +1 elektronpárja, ezért mindkettő töltése egyszeresen negatív. A központi klórnak pedig hiányzik egy elektronpárja, ezért a töltése egyszeresen pozitív.

-1-1+1 = -1, tehát a klorition eredő töltése -1.

"Mik ezek a szaggatott vonalak? Mit jelentenek?

[link]

Úgyértem értem, hogy a klór itt most 7 eletronnal reagál, és így tud kötni a 7/2=3.5 amiből 3 az egész, tehát 3 oxigénnel, és a fél pedig az egy kötő elektron ami csak egy oxigént tud redukálni. Akkor most mik azok a szaggatottak? "

A perklorátionban csak az egyik oxigénnek van egyszeresen negatív töltése, azonban összesen van négy oxigén, és ez a töltés bármelyiken lehet (a négy oxigén ugyanis teljesen egyenértékű). Tehát a töltés olyan, mintha egyik oxigénatomról a másikra átugrálna. A valóságban a töltés nem ugrál, hanem megoszlik a négy oxigénatom között. A szaggatott vonalak a lehetséges "ugrálások" útvonalait jelölik (ez a delokalizáció).

"Ja , és hány vegyértéke van a klórnak? Most 7 vagy 1?

Csakmert a nitrogénnek 3 van a könyv szerint pedig ezen az elven neki is lehetne 5"

Az oktett-szabály szerint egy atom a vegyületeiben annyi kovalens kötést hoz létre, hogy a kötéseit alkotó összes elektron száma + a nemkötő elektronok száma összesen 8 db legyen. Az oktett a 3. periódussal kezdődően túlléphető, tehát a Cl-nak már lehet egynél több vegyértéke is.

A nitrogén esetében viszont még érvényes az oktett-szabály, így itt a semleges vegyületeiben max. 3 kötést létesíthet. A kvaterner ammóniumsókban (pl. ammónium-klorid) lehet négy kovalens kötés is a N körül, de ilyenkor az egyik kötésnek mindkét elektronját a N-atom adja, ezáltal egyszeresen pozitívvá válik, így az oktett-szabály ilyenkor sem sérül.