Mi a különbség az öregítés, kiválásos keményítés és megeresztés között?

Röviden nehéz.

Az öregítés vas- és acélöntvényeknél használatos feszültségcsökkentő és ezzel egyben szilárdságjavító eljárás.

Az eredeti eljárás szó szerint öregítés. Az öntvényt egyszerűen hagyják nagyon sokáig állni, hónapokig, évekig. Az állásban a belső feszültségek csökkennek a rácshibák, diszlokációk lassú átrendeződésével. Az esetleges ötvöző-inhomogenitások is csökkennek lassú diffúzióval, de ez nem jelentős.

Némi hőmérséklet emeléssel gyorsul a dolog. Védőgázban hőntartva (anyagfüggően 300-600 fok) az öregítés ideje lecsökkenthető pár órára is. Ez a mesterséges öregítés.

A kiválásos keményítés nem vasötvözetekre jellemző, hanem könnyűfémekre, pl. alumínium. Az ötvöző a lassú hűtéssel a szilárd oldatból kiválik a krisztallithatárokra és ezzel növeli a keménységet. Gyors hűtéssel ez lemarad, iylenkor lágyabb lesz az ötvözet, vagyis pont fordítva viselkedik, mint az edzhető acélötvözetek.

A megeresztés meg acélok edzése utáni eljárás a belső feszültségek csökkentésére, csökkenti a ridegséget és a törésveszélyt. Az edzés utáni visszamelegítés az edzésénél jóval alacsonyabb hőmérsékletre. Ezt végülis nevezhetjük a természetes öregítés rokonának, a folyamat hasonló, csak az egyik öntvények, a másik edzett anyagok feszültségcsökkentését szolgálja.

Csak a pontosítás kedvéért, a megeresztés elbontja az edzés által előállított martenzitet és ferrit-cementit vegyes szerkezet lesz. Keménység némiképp csökken, de szívósság, szilárdság nő.

Tehát itt történik szövetszerkezeti átalakulás, míg öregítésnél nem, ez azért különbség.

Nehéz elkülöníteni ezeket a hőkezelési eljárásokat, mert sok esetben egyszerre két folyamat is lejátszódik.

Az öregítés alacsony hőmérsékletű izzítás, vagy olajban főzés. Azon természetes folyamatok fölgyorsítása, melyek lassan maguktól is végbemennének.

Tiszta esete, ha 0,004% fölötti nitrogén tartalmú ( Al, V, Ti nélkül dezoxidált) lágyacélt 180 - 250 °C hőmérsékleten tartunk. A nitrogén atomok a diszlokációk körül gyűlnek össze, és azok mozgását gátolják. Az anyag keményebb, ridegebb lesz.

Ez akkor hasznos, ha követelmény a jól törő forgács.

Ha viszont 520 °C-ról vízben hűtött Si, és Mg ötvözésű alumíniumot 2 - 3 órán át 180°C hőmérsékleten öregítünk, az kiválásos keményítés is egyben.

A gyorsacélok megeresztésekor pedig egyszerre játszódnak le a megeresztés szokásos folyamatai, és a finom szemcsés karbidok kiválása.

Gézegúzz