Atommagoknál ez hogy van?

A mól pont onnan jön, hogy ennyi (6*10^23) proton/neutron tömege pont 1 g. Ezért van az, hogy ilyen szép móltömegeink vannak. Pl. 1 mol szén az pont 12*6*10^23 protont és neutront tartalmaz, ezért 1 mol tömege pont 12 g.

n=m/M

és

n*N_av=N

ahol:

n: mólszám [mol]

m: tömeg [gramm]

M: moláris tömeg [g/mol]

N_av: Avogadro szám [1/mol] vagy [darab/mol]

N: darabszám [-] vagy [db]

"Kb. ez az érték a tömege is atomi egységben. Akármilyen elemet nézek meg wiki-n, mindegyiknek az atomtömege g/mol-ban van megadva"

nem kb, az egy relatív szám, persze csak ha nem akar 6*10^-23 szintű számokkal dolgozni

erre találták ki az avogadro állandót

A mól definíciója szerint 1 mol 12-es tömegszámú szénizotóp tömege pontosan 12 g. Mivel (mint megállapítottad) a tömegszám nagyjából megegyezik a relatív atomtömeggel (illetve az atom tömegével atomi tömegegységben), ezért a tömegszám jól közelíti az atom moláris tömegét g/mol-ban megadva. (A relatív atomtömeg értéke pedig definíció szerint megegyezik a moláris tömeg g/mol-ban mért értékével.)

"Akkor ha pl. ki akarom számolni, hogy 0.2 gramm radonban mennyi mag van, az 0.2/a radon tömegszáma * A_v lesz?"

Nagyjából, bár így a dimenziók nem stimelnek, és az érték sem lesz egészen pontos. Én inkább a moláris tömeggel számolnék (amit meg is találtál). A tömegszámmal (amellett, hogy az egy nukleonra jutó kötési energia miatt is eltérhet a relatív atomtömegtől) az is baj, hogy egy elemnek több izotópja is lehet, amelyek eltérő tömegszámúak. De közelítő számításhoz tökéletesen lehet a tömegszámmal számolni.