Valaki elmagyarázná a felezési idő lenyegét a radioaktív anyagoknál?

halmazra igaz ez az egész, azt nem tudjuk megmondani, hogy egy atom éppen mikor fog elbomlani

a felezési idő egy jellemző érték, de lehet több kevesebb

Ha van 1kg U238ad, azt berakod egy dobozba és a felezési idő elteltével kinyitod, akkor a dobozban lévő U238 tömege lesz fél kilogramm. Persze a dobozban lévő anyag tömege közel egy kiló lesz, csak abból az U238 lesz a fél kiló, a többi az bomlástermék.

És igen az alfa (és a béta is) bomlás úgy működik, hogy a bomlás után másik izotóp marad hátra, de az, hogy konkrétan melyik atommag mikor bomlik el, nem egyértelmű, ezek valószínűségi folyamatok, és nem az történik, hogy vezényszóra az összes elbomlik. Mondjuk leraksz 100 embert egy labirintus közepére és megmondod, hogy jussanak ki (és ne figyeljék egymást). Ekkor nem tudod, hogy melyik ember mikor talál ki a labirintusból, de mondjuk sok ilyen kísérlet után meg tudod figyelni, hogy átlagosan 5 perc az, amíg az emberek fele kitalál. Ilyesmi történik a radioaktív bomlásnál is.

Ahogy #1 is írta, a nagy számok törvénye alapján, statisztikailag működik, a szórás kb. az atomok számának gyökével arányos.

Tehát, ha van 100 db U-238 atomod, 4,47*10^9-en évvel később, (felezési idő,) 50 ± néhányszor 10 db U-238 részecskéd marad. Tehát eléggé bizonytalan.

De általában van mondjuk 10^24 db U-238 atomod, (kb 0,4 kg,) a felezési idő múlva 5*10^23 ± párszor 10^12 db U-238 részecskéd marad. Tehát eléggé pontosan működik.

És ha van 2 db U-238 atomod, akkor lehet hogy azonnal lesz belőle 1, de lehet hogy csak 10-100 milliárd év múlva! :D

Azért nem egyből bomlik el, mert a radioaktív bomlás egy adott értékű valószinüséggel bekövetkező esemény. Nem vesz tudomást arról hogy a mellette lévő mag épp mit csinál. így statisztikusan csak annyi mondható el róla, hogy a felezési idő elteltével a fele anyag elbomlik, hogy mikor, melyik atom lesz éppen a bomló (spontán bomlás) az a véletlen műve.

Rövid válasz a kérdésedre:

Azért nem egyszerre, mert a sokaság tekintetében ez a valószínűbb és ez következik be.

Amíg az az egy darab kiszemelt atommag nem bomlik le, addig annak az atommagnak nincs radioaktivitásra mutató jele. ( Kivéve, hogy tapasztalatból tudjuk, hogy valamikor bomlani fog.)

Csak ha marha sokan vannak az atommagok és nem egyszerre bomlanak, akkor végülis bomlás elég gyakran történik és ez az állapot hosszú időn keresztül is fennállhat.