A változó mágneses mező hatására létrejövő indukált feszültség mennyire tartósan lép föl és mi a jelentősége?

Fő kérdésedre: Valóban csak addig indukálódik feszültség egy réz tekercsben pl amíg a mágneses erőtér változása történik.

Más a helyzet azonban ha van például a tekercsben vasmag vagy olyan fémet ér mágneses vagy elektromos mező ami ferromágneses.

És az sem mindegy hogy tömör anyagú -e a tárgy. Ugyanis örvényáramok is keletkezhetnek egy tömör vasdarabban pl.

Az önindukcióra pont az a magyarázat, hogy az elektromos erőtér által létrehozott mágneses tér eltárolódik a ferromágneses fémekben pl vasban. Ám amikor megszűnik vagy lecsökken a térerő ez a mágneses erő is csökkenni kezd csak késéssel. Ez a változás azonban újra feszültséget indukál a tekercsben, viszont pont ellentétes irányút. Ez akár jóval nagyobb feszültséget is létrehozhat mint ami az a mágneses "feltöltődést" okozta.

Ezt használják a fénycsőnél gyújtásra.

Ám a fénycső nem ettől világít folyamatosan!

A fénycsőben erős UV sugárzás keletkezik látható fény nem!

Ám a belső falán lévő fluoreszcens bevonat ezt látható fénnyé alakítja, ráadásul sokkal tovább világít mint a fennálló UV impulzusok amelyek gerjesztik ezt az anyagot.

[link]

[link]

És az előbb említett jelenség miatt van az hogy a tekercsen előbb feszültség jelenik meg csak azután áram. Vagyis itt az áram késik a feszültséghez képest 90 fokkal.

(Másképp is megfogalmazható jól: a feszültség siet az áramhoz képest.)

[link]

"de akkor ilyen kis ideig tartó feszültségnek mi a jelentősége?"

A "jelentőség" nem igazán értelmezhető, mint fizikai fogalom. Ha arra vagy kíváncsi, hogy léteznek-e hosszabb ideig tartó indukált feszültségek is: hát persze, olyan esetben, ha a mágneses tér folyamatosan változik, mert pl a mágnes forog.

Mi a jelentősége?

Pl. egy hosszabb távvezetéket a naptevékenység megsüthet.

A napkitörések a föld mágneses atmoszférájának csapódnak, amitől az deformálódik és kileng.

Vagyis a mágneses erőtér/mező változik, hullámzik ilyenkor az egész bolygón.

A hosszú vezetékekben ez sokkal jelentősebb feszültségeket indukál mint pl egy rövidben.

Ez a plusz feszültség tönkretehet transzformátorokat, elosztókat, erőművek generátorait, vagy akár a fogyasztók berendezéseit is!

(A műholdak is veszélyben vannak napkitöréskor, de ott inkább a gyors becsapódó részecskék okoznak károkat, sem mint az indukálódó feszültség.)

"Te Eaglehun, te itt hülyeséget beszélsz, nem? Nehogy már csak a vasmagos tekercsnél legyen önindukció..."

Egyrészt azt egy szóval sem mondtam hogy csak abban van.

Másrészt viszont a mágneses teret és vele za energiát el kell tárolnia valaminek és arra bizony a ferromágneses anyagok a legalkalmasabbak.

A para és a dia mágneses anyagoknál ( még a levegőnél is ) van egy kevés önindukció.

De ezeknél olyan jelentéktelen az ereje és a használhatósága hogy a gyakorlatban senki nem is alkalmazza így.

Azaz ha valahol direkt arra van szükség ott jó kis lemezeletlen, hézagmentes tömör vasat használják. Nem ferritet vagy hasonlót.

Ha rákeresel önindukcióval működő berendezések rajzaira mindegyiknél egy olyan tekercs "rajzot" fogsz találni ahol a tekercset jelölő hullámvonal mellett párhuzamosan egy összefüggő vonal lesz.

Nem szaggatott vonal, nem dupla vonal és nem vonal nélküli a tekercs ábrázolása a rajzon. Nem véletlenül.

[link]

"Mi a jelentősége?

Pl. egy hosszabb távvezetéket a naptevékenység megsüthet."

"A távvezetéket nem süti meg, több száz kilométer hosszú távvezetéken akár még 1000 V is keletkezhet, ami az 500-800 kV-os távvezetéken a nagy semmi kategóriája."

Ahogy írja #7 a távvezetéknek baja nem nagyon lesz.

Viszont nem 1kV -ról van szó hanem akár több 10kV vagy 100kV nagyságrend is előállhat.

Több kV is gond már mert a transzformátorokon lejut a fogyazstókig és mondjuk olyankor nem 240V (effective) feszültságet kap a TV -d meg a Laptopod a hálózattól hanem 300 -at vagy 500 -at.

Ekkora feszültségné már bekapcsolv sem kell lennie csak bedugva a konnektorba. Mivel a modern készülékekben a kapcsoló üzemű tápok és standby megoldások transzformátor nélkül állítanak elő betápot a túlfeszültség félvezetőkre jut és tönkreteszi azokat! Vagy átüthet egyik alkatrészről a másikra égést akár tüzet okozva.

( De pl: Egy csak fűtőszálat és kapcsolót tartalmazó mondjuk vízmelegítő nem fog tönkremenni ilyesmitől. )

Nagyobb a gond ha több 10kV vagy 100kV nagyságrendű túlfesz keletkezik.

Az már a közüzmi hálózat transzformátorait is t9nkre tudja tenni.

Persze vannak ott is szikraközök és biztosítékok is de ettől nem feltétlenül védik meg ( nem reagálnak időben és kellően gyorsan az ilyen változásokra). Ha pedig nagyon sok transzformátor tönkremegy akkor már nincs közüzemi áramellátó hálózat a javítás / csere lehet napok - hetek - akár hónapok is.