[Matek] Miért lehet átalakítani a gyökös kifejezéseket ilyen formára?
Van egy gyökös kifejezés és nem értem, hogy hogyan végezték el az átalakítást rajta... Valamiért nagyon nonszensznek tűnik az egész nekem, valaki el tudná magyarázni?:)
Itt van az alábbi kifejezés például: (n-edik gyök alatt)(a) ez így lett átalakítva: (n-edik gyök alatt)(a) = (négyzet gyök alatt) (a*1*1*....*1) [Megjegyzés: n-1 darab 1-es] <= (a+(n-1))/n = 1 + (n-1)/n [Megjegyzés: (n-edik gyök alatt)(a) sorozat határértékének a bizonyításánál jött elő ez, ahol a bizonyítás szerint az a-t így választjuk meg: a>1]
Példaként itt van még egy:
(n-edik gyök alatt)(n) = (n-edik gyök jel alatt)( (négyzet gyök alatt)(n) * (négyzet gyök alatt)(2) * 1 * 1 * ... *1 ) [Megjegyzés: n-2 db 1-es van a szorzásban.] <= (2 * (négyzet gyök alatt)(n) + n -2 )/n = 1 - 2/n + 2/(négyzet gyök alatt)(n)
[BOCSI, HOGY ÍGY TUDTAM CSAK LEÍRNI ÉS NEM CSATOLTAM EGY KÉPET.]
Amit nem értek az az, hogy az első példánál miért lett elhagyva a gyök kitevőjéből az n és miért lett n-1 db 1-essel helyettesítve a gyök alatt és a végén miért vezettük be azt az egyenlőtlenséget a gyökjel elhagyásával?
Továbbá a második példánál miért lett az n-edik gyök alatt bevezetve külön egy gyök n és gyök 2, majd n-2 db 1-es?
[A HASZNOS VÁLASZOLÓKAT FELPONTOZÁSSAL HONORÁLOM.]
Az elsőnél nem négyzetgyök alatt van az az a*1*1*1... hanem n-edik gyök alatt. Ha nem úgy van, akkor az elírás. Másképp természetesen semmi értelme.
Az azt követő egyenlőtlenség a mértani és számtani közép közti egyenlőtlenség. A mértani mindig kisebb vagy egyenlő (persze csak ha létezik, azaz minden eleme nemnegatív).
A másik példádban is van egy óriási hiba, négyzetgyök(n) * négyzetgyök(n) akar az lenni, nem pedig négyzetgyök(2). Majd utána ugyanúgy a mértani és számtani közép közti egyenlőtlenséggel folytatódik.
Hát zavaros, nem csoda, hogy nem érted.
1. Az n-dik gyök és a négyzetgyök között kizárt, hogy egyenlőségjel legyen. Valami keveredés van.
2. Ez egy konkrét n-nél egy konkrét szám. Meg lehet kérdezni, hogy ha n tart a végtelenbe, akkor ez a gyöksorozat hová tart, van-e határértéke. Az a>1 feltétel nem a bizonyítás miatt van, hanem eredetileg ezt tételeztük fel. Ugyanis, ha a=1, akkor e sorozat minden tagja 1, ha pedig a<1, akkor másképp kell kezelni a határértéket.
3. Egy sorozat határértékét vagy ki tudjuk számítani, vagy a meghatározásához azt a technikát használjuk, hogy keresünk egy másik sorozatot, amelynek a határértékét korábban már kiszámítottuk. Erről a másik sorozatról meg kell mutatnunk, hogy egyetlen tagja se kisebb az eredeti sorozat megfelelő tagjánál, itt ez történik. a gyökös kifejezés minden n-re kisebb (vagy egyenlő) értékű, mint a törtes.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!