Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » [Matek] Miért lehet átalakítan...

[Matek] Miért lehet átalakítani a gyökös kifejezéseket ilyen formára?

Figyelt kérdés

Van egy gyökös kifejezés és nem értem, hogy hogyan végezték el az átalakítást rajta... Valamiért nagyon nonszensznek tűnik az egész nekem, valaki el tudná magyarázni?:)


Itt van az alábbi kifejezés például: (n-edik gyök alatt)(a) ez így lett átalakítva: (n-edik gyök alatt)(a) = (négyzet gyök alatt) (a*1*1*....*1) [Megjegyzés: n-1 darab 1-es] <= (a+(n-1))/n = 1 + (n-1)/n [Megjegyzés: (n-edik gyök alatt)(a) sorozat határértékének a bizonyításánál jött elő ez, ahol a bizonyítás szerint az a-t így választjuk meg: a>1]


Példaként itt van még egy:


(n-edik gyök alatt)(n) = (n-edik gyök jel alatt)( (négyzet gyök alatt)(n) * (négyzet gyök alatt)(2) * 1 * 1 * ... *1 ) [Megjegyzés: n-2 db 1-es van a szorzásban.] <= (2 * (négyzet gyök alatt)(n) + n -2 )/n = 1 - 2/n + 2/(négyzet gyök alatt)(n)


[BOCSI, HOGY ÍGY TUDTAM CSAK LEÍRNI ÉS NEM CSATOLTAM EGY KÉPET.]


Amit nem értek az az, hogy az első példánál miért lett elhagyva a gyök kitevőjéből az n és miért lett n-1 db 1-essel helyettesítve a gyök alatt és a végén miért vezettük be azt az egyenlőtlenséget a gyökjel elhagyásával?


Továbbá a második példánál miért lett az n-edik gyök alatt bevezetve külön egy gyök n és gyök 2, majd n-2 db 1-es?


[A HASZNOS VÁLASZOLÓKAT FELPONTOZÁSSAL HONORÁLOM.]


2016. márc. 29. 12:30
 1/2 anonim ***** válasza:
100%

Az elsőnél nem négyzetgyök alatt van az az a*1*1*1... hanem n-edik gyök alatt. Ha nem úgy van, akkor az elírás. Másképp természetesen semmi értelme.


Az azt követő egyenlőtlenség a mértani és számtani közép közti egyenlőtlenség. A mértani mindig kisebb vagy egyenlő (persze csak ha létezik, azaz minden eleme nemnegatív).


A másik példádban is van egy óriási hiba, négyzetgyök(n) * négyzetgyök(n) akar az lenni, nem pedig négyzetgyök(2). Majd utána ugyanúgy a mértani és számtani közép közti egyenlőtlenséggel folytatódik.

2016. márc. 29. 13:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/2 anonim ***** válasza:
100%

Hát zavaros, nem csoda, hogy nem érted.

1. Az n-dik gyök és a négyzetgyök között kizárt, hogy egyenlőségjel legyen. Valami keveredés van.

2. Ez egy konkrét n-nél egy konkrét szám. Meg lehet kérdezni, hogy ha n tart a végtelenbe, akkor ez a gyöksorozat hová tart, van-e határértéke. Az a>1 feltétel nem a bizonyítás miatt van, hanem eredetileg ezt tételeztük fel. Ugyanis, ha a=1, akkor e sorozat minden tagja 1, ha pedig a<1, akkor másképp kell kezelni a határértéket.

3. Egy sorozat határértékét vagy ki tudjuk számítani, vagy a meghatározásához azt a technikát használjuk, hogy keresünk egy másik sorozatot, amelynek a határértékét korábban már kiszámítottuk. Erről a másik sorozatról meg kell mutatnunk, hogy egyetlen tagja se kisebb az eredeti sorozat megfelelő tagjánál, itt ez történik. a gyökös kifejezés minden n-re kisebb (vagy egyenlő) értékű, mint a törtes.

2016. márc. 29. 13:45
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!