A benzin mikor kezd el égni, és mikor robban be? Ha egy gyufát meggyújtok egy tál benzin mellett, akkor a benzingőz ugye berobban. De mikor van az, hogy égni kezd a benzin, mint egy tűz, de nem robban be?

"Ha a gázkazánban szivárog a gáz, ugye csak akkor lesz robbanás, ha a közelben nyílt lángot használunk?"

Az égéshez három dolog kell: éghető anyag, oxigén, és a gyulladáshoz szükséges hőmérséklet. Az éghető anyag ugye a gáz, oxigén alapból van a levegőben, a hőmérsékletet pedig általában külső hőforrással érik el. Tehát, ha nincs külső hőforrás, ami elindítsa a reakciót, nem lesz égés és robbanás sem. Ez persze nem biztos, hogy egy nyílt láng (bár a nyílt láng azért beindítja a reakciót). Bármi lehet. Akár egy szikra is. De lehet, hogy egy hőlégfúvó is robbanást fog eredményezni. De ez függ attól, hogy mennyi gáz került a levegőbe. Minimális gáz esetén még nyílt láng sem okoz robbanást (ha például a gáztűzhelyből 10 másodpercig szivárogtatom a gázt, és odatartok utána egy égő gyufát, semmi nem fog történni), ugyanakkor nagyobb mennyiségű gáz esetén már ennél csekélyebb hőforrás is elég lehet a reakció beindításához.

"De ez függ attól, hogy mennyi gáz került a levegőbe. Minimális gáz esetén még nyílt láng sem okoz robbanást"

Így van, sőt, ennek az ellenkezője is igaz. Ha túl sok a földgáz, és kiszorítja az oxigént, akkor sem lehet meggyújtani. Tehát ha mondjuk van egy szobád, ami valamilyen inert, vagyis nem reaktív gázzal van feltöltve (pl. tiszta nitrogén, hélium, argon, CO2, stb.), és ebben akarsz meggyújtani egy földgázzal töltött lufit, az semmit sem fog csinálni azon kívül hogy kipukkan. Semmilyen hő és/vagy fényjelenséget nem fog produkálni, pont olyan lesz, mintha egy levegővel töltött lufit akarnál meggyújtani az udvaron. Ha nincs oxigén, akkor nincs mivel reagáljon a földgáz, ha meg túl sok oxigén van, akkor meg a földgáz molekulái lesznek túl távol egymástól ahhoz, hogy beindulhasson a láncreakció, ami a gázrobbanást eredményezi.

Ugyanez a helyzet a benzinnel is, egy inert gázzal töltött kamrában azt sem tudod meggyújtani, akármit is csinálsz vele.

A szikra és a tűz kapcsolatát a leginkább ezzel lehet érzékeltetni:

[link]

"Nem úgy kéne mondani, hogy a szikra lángra lobbantja a tüzet?"

De, ez pontosabb, de ha nagyon szőrözni akarunk, akkor még ez sem teljesen helyes. A tüzet ugyanis már nem kell lángra lobbantani, mert az már eleve ég. A gyúlékony anyagot tudja a szikra lángra lobbantani megfelelő mennyiségű oxidálószer jelenlétében.

De sok ilyen dolog van, amibe így bele lehetne kötni, pl. nem a Nap jön fel vagy nyugszik le, hanem a Föld fordul el hozzá viszonyítva keleti irányban. Szóval az, hogy a népi megfogalmazás olykor nem teljesen pontos, még mindenki érti, hogy mit akar kifejezni.

"Amikor a kályhából kipattan egy szikra a parkettára, akkor ugye a parketta ott gyullad ki, ahol érintkezik a szikrával? "

Igen. Valójában elég energiával kell rendelkeznie ahhoz, hogy a parketta fájának kötéseit szét tudja bombázni, elegendő mennyiségű fagázt tudjon termelni az égés folyamatos reakciójához, és gyulladási hőmérsékletet is okozzon. (Ez parketta esetén még egy öklömnyi zsarátnoknak is becsületére válna, legfeljebb elszenesíti maga alatt a parkettát, de meggyújtani nem fogja. Ha szőnyegre pattan, akkor ennek azért már jóval nagyobb az esélye.) De a lényeg az, hogy a fánál sem maga a fa ég, hanem a belőle felszabaduló fagázok. Amikor ezek már kiégtek a fából, akkor marad az izzó (fa)szén, amit csak parázsnak vagy zsarátnoknak szoktak hívni.

"De ha a tál benzin felett meggyújtok egy gyufát, a gyufa lángja lehet messzebb is a benzintől (illetve a benzingőztől), és akkor is belobbanhat a benzin?"

Ha a gyufa távolságában a benzinpára megfelelően magas koncentrációban van jelen a levegőben, akkor természetesen be.

https://www.youtube.com/watch?v=3f4lPzxSm5A

Ezen a videon nagyon jól látszik, ahogyan a fűben megült benzingőz begyullad. Meg az is, hogy mennyire veszélyes tud lenni nyári melegben, ha valamit nagy mennyiségű benzinnel akarnak meggyújtani.