Nem megy a fizika FELKIÁLTÓJEL?
Vizet öntöttünk a két üvegcsőből és egy gumicsőből álló vízszintezőbe. Az egyik üvegcsövet függőlegesen tartjuk, a másikat kissé megdöntjük. Hasonlítsd össze a víz nyomását a két csőben
a) a vízszinttől lefelé mért 15 cm-es síkban;
b) a vízszinttől az üvegcsövön lemért 15-15 cm-es távolságban!
Az igen tisztelt előttem szóló téved.
Míg az első esetben igaza van (a függőleges, vagyis a nehézségi erőtér gradiensének irányában) mért azonos távolságok esetében a nyomás is azonos, addig a második esetben a megdöntött irányú cső cső irányban történő mérésekor az azonos távolság kisebb nyomásértéket fog mutatni.
Az ok a következő:
A hidrosztatikai nyomás a függőleges tengelyen a felszíntől mért távolsággal (vagyis a mélységgel) arányos. (p=ró*g*h)
Ha a cső irányában mérünk, (vagyis a megdöntött esetben ferdén) akkor nem jutunk olyan mélyre mint a függőleges esetben.
A megértést segíti, a kényszer (cső) gondolatban történő elhagyása.
A példában szereplő rendszerben a folyadék egyensúlyban és nyugalomban van (nem gyorsul), és ilyenkor nyugodtan a következő analóg helyzetet tekinthetjük:
A csövet "felejtsük el"! A csőben lévő folyadékfelszíneket ha gondolatban kiterjesztjük, akkor - mivel egyensúlybanvan - pontosan összetalálkoznak. ami a felszín alatt van az víz. Innen már csak azt kel végiggondolni, milyen mélyre jutunk a vízben ha függőlegesen lefelé mérünk (ekkor vagyunk a lehető legmélyebben) vagy kicsit ferdén (nyilvánvalóan a ferdeség miatt nem jutunk olyan mélyre.
Az esetet végiggondolva, látható hogy kevésbé mélyen kisebb a nyomás is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!