Hogyan szól a Lewis-féle sav-bázis elmélet?
Összehasonlítottuk ma a sav-bázis elméleteket, és akkor jött, hogy egyik a hidrogénion-koncentráció alapján, másik a pH alapján ítél, majd pedig jött a Lewis-féle variáns, amikor is elektronpárok kerülnek a képbe.
Valaki el tudná magyarázni, hogyan is működik ez? :D
A Lewis-féle elmélet a legáltalánosabb sav-bázis elmélet.
Azokat a vegyületeket tekinti bázisoknak, melyek reaktív elektronpárral rendelkeznek (elektronpár donorok). Tehát amik nemkötő elektronpárral, vagy pí elektronrendszerrel rendelkeznek.
A Lewis savak pedig azok a vegyületek, melyek képesek Lewis-bázisokkal reagálni. Tehát ebben az elméletben minden elektronhiányos atomot tartalmazó vegyület sav, mert nem proton-donor molekula (pl.: AlCl3, ZnCl2, BF3).
Remélem érthetően írtam le. :)
Én így jegyeztem meg régen:
Sav protont ad le (ugye Brönsted szerint.)
A proton ellentétje az elektron, tehát ha a sav protont ad le, akkor elektront meg "szereti" (Lewis szerint).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!