A redukálószer hogyan vesz fel elektront?

Az oxidálószer az, ami oxidálja a redukcióra képes dolgokat. Ilyen pl. az oxigén (erről kapta a folyamat nevét, lévén a legtöbb kémiai folyamatban ez vesz részt, a légkör több mint 20%-át alkotja), de ilyen lehet pl. a klór, fluor, kén, stb. is.

Redukálószer pedig az, ami az oxidálószerekkel reakcióba lép. Legnagyobb többségében a redukálószereknek jellemzően 1,2 vagy 3 elektronjuk található a külső elektronhéjukon, míg az oxidálószereknek 5, 6 vagy 7 elektron. A redukálószerek ennek megfelelően többségében nem felvesznek, hanem leadnak elektront, méghozzá az oxidálószernek, amelyik pedig elektront akar felvenni.

Tehát van egy oxidálószer, mondjuk a klór, és van egy redukálószer, mondjuk a nátrium. A nátriumnak egy elektronja van a külső elektronhéján, amitől szabadulni szeretne (a nemesgáz-szerkezet eléréséhez). A klórnak pedig 7 elektronja van a külső elektronhéján, tehát szeretne egy elektronra még szert tenni, hogy ő is nemesgáz-szerkezetű lehessen. Ha találkozik a nátrium a klórral, akkor a nátrium szíves örömest megválik az egy elektronjától, míg a klór nagy örömmel fogadja a nátrium egy elektronját. Így mindkettő nemesgáz-szerkezetűvé válik, tehát öröm és bódottá mindkét fél részéről.