A nagyobb tömegű testnek kevesebb ideig tart leesni ugyan olyan magasságnól, mint a kisebb tömegű testnek?

Ha eltekintünk a közegellenállástól, akkor is valamennyivel hamarabb érkezik le a nehezebb test.

A közegellenállás meg függ a test sebességétől, alakjától, keresztmetszetétől, közeg sűrűségétől.

Első voltam.

' Ha eltekintünk a közegellenállástól, akkor is valamennyivel hamarabb érkezik le a nehezebb test. '

Fizika dupla egyes, ki is mehetsz.

Kerdezo: a gravitacios gyorsulas vakuumban NEM fugg a test tomegetol. Logikusan vegiggondolva nem is szabad neki, hiszen ha a tomeg miatt nagyobb ero is hat ra, pont a nagyobb tomeg miatt a gyorsulasa ugyanannyi lesz.

[link]

vegyük vákuumban, ahol nincsen közegellenállás.

ismerjük azt a képletet, hogy:

magasság egyenlő gravitációs gyorsulás osztva kettővel, szorozva idő négyzete. h=g/2*t^2

magasságot ismered (hisz ugyanakkora), grav. gyorsulást ismered...mivel tömeg nem szerepel a képletben, ezért evidens, hogy nem függ a tömegtől, tehát egyszerre érnek földet, ha nincsen közegellenállás és azonos magasságból ejtjük le az eltérő tömegű testeket.

a közegellenállás annyiban számít, hogy ha egy nagy felületű testet ejtesz le, azt a levegő valamilyen szinten visszatartja, míg a kis felületűt nem. vagy ha egy könnyebb testet ejtesz le, alákaphat a szél, míg egy nehezebbnek kevésbé kap alá...stb, stb.

Newton féle gravitációs törvény: F=G*m1*m2/r^2.

Newton 2. Axiómája alapján F=m*a, valamint a=d^2x/dt^2.

Newton 3. Axiómája alapján felírható:

m1*d^2x1/dt^2=G*m1m2/r^2 és -m2*d^2x2/dt^2=G*m1m2/r^2.

Legyen x2-x1=r.

Ekkor G/r^2*(m1+m2)=d^2(x1-x2)/dt^2=-d^2r/dt^2. Ezt t-re megoldva benne marad a két tömeg összege, tehát függ a tömegtől.