Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Egy ember teherbe tud esni...

Egy ember teherbe tud esni egy nem ember, de humanoid életforma/létformával való közösülés következtében?

Figyelt kérdés
Például majommal, csimpánz, gorilla.
2016. febr. 11. 17:52
 1/9 A kérdező kommentje:
.
2016. febr. 11. 17:53
 2/9 anonim ***** válasza:

Nem. A génállomány különbsége túl nagy ehhez. Csak fajon belül lehetséges életképes utód, márpedig az ember és a majomszabásúak különböző fajok.

Egymástól nem túl távoli fajoknál előfordulhat megtermékenyülés (pl. ló-szamár), de az utód (öszvér) nemzőképtelen lesz.

2016. febr. 11. 17:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/9 anonim ***** válasza:
Csak a viccekben fogan gyermeket a nő a hím majmoktól, a valóságban nem. Persze a géntechnológia csodákra képes, úgyhogy majd fog születni egy félmajom egy kellően korrupt országban.
2016. febr. 11. 20:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/9 anonim válasza:
az oroszok kísérleteztek ilyesmivel Sztálin idejében
2016. febr. 11. 21:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/9 Vree ***** válasza:
100%

Valójában nem tudjuk. Igazából az ember és a csimpánz vagy a bonobó között megközelítőleg ugyanakkora a genetikai hasonlóság, mint a ló és a szamár között. Nincs okunk feltételezni, a mai genetikai tudásunk alapján, hogy kizárható lenne a lehetőség.


Inkább a dolog erkölcsi oldala az, ami miatt nem sokan próbálkoznak ilyesmivel. Egy Ilya Ivanovics Ivanov nevű szovjet tudós megkísérelt 1924-ben emberi spermával csimpánzokat megtermékenyíteni, de nem járt sikerrel. (Őt egyébként a szovjet kormány hamar Kazasztánba száműzte, és így további kísérletekre nem került sor.)


A kérdés az, hogy sikeresen egyesül-e az ivarsejt, vagy a kromoszómák egyesülése során valamilyen eltérés elég, hogy felborítsa a folyamatot, illetve hogy az "elveszett" információ között van-e, ami az egyed további életéhez kritikus fontosságú lett volna.


A #2esnek felületesen nézve igaza van, de pontosításra szorul, hogy mit értünk "faj" alatt. Nincs abszolút határvonal, ahol el lehet különíteni két fajt; a faj az sokkal inkább egymással szaporodó egyedek időben és területileg közel egy területen élő csoportja. Minél inkább elszeparálod őket, annál inkább kiütköznek idővel a halmozódó genetikai eltérések, amik idővel majd a kereszteződés gátja lesz. Valójában a külső megjelenés, életmód/viselkedés, terület miatti szaporodásmegszűnés jóval azelőtt megjelenik szinte mindig, hogy a valódi genetikai kompatibitiás teljesen megszűnne.


A hibridizáció aránylag gyakori az élővilágban, még történetileg/rendszertanilag máshova sorolt fajok között is. pl. kis kardszárnyúdelfin (Pseudorca nemzetség)-palackorrú delfin (Tursiops nemzetség).

2016. febr. 11. 22:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/9 Wadmalac ***** válasza:

Ha létezne még neandervölgyi ősember, ott biztosan felmerülne a téma.

De nincs.

És minden más jelenleg létező életforma túl messze van genetikailag. Szerencsére.

2016. febr. 12. 10:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/9 A kérdező kommentje:
50.000 év alatt ennyit változott a génállomány? És mi van az afrikai emberekkel? Nekik a régebbi embertípusok génállománya van, olyanok mint az ősemberek. Kicsit majomszerű állcsont és fej, testalak.
2016. febr. 12. 13:21
 8/9 A kérdező kommentje:
Nekik lehet majomtól gyerekük? Ők jobban hasonlítanak rá, mint a "modern" ember.
2016. febr. 12. 13:22
 9/9 Wadmalac ***** válasza:

"50.000 év alatt ennyit változott a génállomány?"

Nem. A ma élő emberszabásúaktól több millió éve vált külön az ember fejlődési lánca.

2016. febr. 12. 13:56
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!