Nem lehetséges életforma víz nélkül?

Folyadékra szinte biztos, ebből a víz az egyik legalkalmasabb rá. Elképzelhető másféle alapú életforma is, de mi egyelőre csak vízalapúról tudunk, mert minden általunk ismert létforma vízalapú. Ezért keresgélnek víz után az univerzumban.

Lehetne keresgélni mondjuk metán után is, de amíg nem bizonyított, hogy kialakulhat egyáltalán metánalapú létforma, addig nincs sok értelme metánalapú életet keresgélni.

Nézzük melyik halmazállapot kedvez az élet kialakulásának:

Szilárd halmazállapot: Az élet építőkövéül szolgáló atomok molekulák kötött helyen vannak egy szilárd anyagban, nem képesek kapcsolatot teremteni, összefonódni, stb…

Gáz halmazállapot: A gázt alkotó atomok vagy molekulák nincsenek kötve egymáshoz, ha kialakul egy kémiai kötés két molekula között, nagyobb az esélye, hogy jön egy nagyobb energiájú molekula, atom, ami szétbontja ezt a kapcsolatot.

Folyadék: A folyadékot alkotó atomok, molekulák helyzete nem kötött, könnyen tudják változtatni a helyzetüket. Viszont nincs akkora energiájuk, hogy szétszakítsanak egy molekulát, legalábbis kisebb rá az esély.

A folyadék ideális az élet építőköveinek találkozása szempontjából. A víz meg nagyon jó oldószer, így olyan folyamatok is lezajlódhatnak, amik elősegítik a komplexebb molekulák létrejöttét.

Nem elképzelhetetlen egy metán, vagy ne adj' isten egy gáz alapon kialakult – ergo ehhez a közeghez alkalmazkodott, ennek a közegnek a sajátosságaira is építő – élet sem, de jóval valószínűtlenebb.

Elvileg lehetséges, gyakorlatilag még elméleti síkon sem sikerült nem-vízalapú létformát elképzelni. (Jólmegaztmondtam.)

A víz több szempontból különleges, és elég egyszerű a szerkezete ahhoz, hogy a létforma alapját képezze.

Egy zárt rendszerben az entrópia a maximumra törekszik, azaz kevésbé tudományosan fogalmazva a rendezetlenség nő, a hétköznapi életben általában komplexebbnek bonyolultabbnak mondott struktúrák nem kialakulnak, hanem éppenséggel szétesnek.

A Föld viszont ugye nem zárt rendszer, hanem energiaáteresztő rendszer, a Napból energiát kap, és ezt kisugározza az űrbe. Viszont az élet szempontjából nem mellékes ennek az energiának a mennyisége. Ha túl sok, akkor maga az energia fogja szétverni a molekulákat. Ha túl kevés, akkor meg túl kevés lesz az energia a endoterm reakciók kialakulásához, vagy túl lassan történnek meg bizonyos folyamatok. A metán túl alacsony hőmérsékleten válik folyékonnyá, a Titánon, így túl kevés energia folyik át a rendszeren ahhoz, hogy bizonyos kémiai reakciók megtörténhessenek. Nem elképzelhetetlen persze, lehetnek energiát tároló és később leadó folyamatok, de megint csak kisebb az esélye, hogy folyékony metánban élet alakuljon ki, ha mégis, jóval nagyobb eséllyel marad meg egy bizonyos állapotban, mondjuk egy egysejtű szinten, mert nincs elég energia egy többsejtű életforma életben tartásához.

Mi azt tudjuk, hogy a szén az az építőanyag, ami kellő változatossággal hoz létre gyakorlatilag végtelennek tekinthető változatosságban molekulákat, tehát ezen molekulák kötési energiájához kell mérni az adott bolygón, holdon, akárhol átfolyó energia mennyiségét.

@Raptoid tudós 3

Öntudatra ébredt robotoknak nem igazán kell víz, és rájuk lehet fogni, hogy él(nem terminátorra gondolok elsődlegesen, hanem mondjuk az emberformájú replikátorokra a stargate-ből)