Léteznek UFO-k vagy bármilyen földönkívüli életforma amely intelligencia jelét mutatná?

Ja: UFO-k, mint azonosítatlan repülő tárgyak, tényleg léteznek. Minden, ami repül, és nem lehet tudni, hogy mi az.

Földönkívüli élet TALÁN létezik. Ezt azért emelem ki, mert jönni fognak emberek, akik "biztos" szót fogják használni a "talán" helyett, és ezzel meggondolatlan kijelentéseket fognak tenni nem létező statisztikai valószínűségekről, és nagy-nagy számokról, amikből nem következik "biztosra" semmi, de ők ezt nem értik.

Jövök máris, kedves Osmium 42!

Az én természettudományos ismereteim alapján és az általam elfogadott terminológia alapján (azaz, hogy mi micsoda ti. élet ill. értelem) nagyon valószínűtlen, hogy egyedül lennénk az Univerzumban. Minden jel szerint nem foglalunk el különleges helyet benne.

Nos, tehát két kifejezést vegyünk górcső alá:

"nagyon valószínűtlen", illetve "minden jel szerint"

A valószínűség statisztikai fogalom. Statisztikai adatokkal jelenleg az én ismereteim szerint úgy állunk, hogy állunk, hogy:

1. Nem tudjuk pontosan mi az élet.

2. Nem tudjuk, hogyan alakult ki a földi élet

3. Egyetlen életformát ismerünk, ez pedig a földi élet

4. Nem tudjuk, hogy a földi élet kialakulásának mekkora volt a valószínűsége, milyen tényezők együttállása kellett hozzá feltétlenül, milyen anyagok és környezeti tényezők jelenléte milyen arányban volt szükséges, és optimális körülmények között mekkora volt annak a valószínűsége, hogy valami baleset folytán mégse legyen az egészből semmi.

5. Nem tudjuk, hogy kémiailag milyen alternatívái jöhetnek még szóba a földi biokémiának, ha egyáltalán szóba jöhet.

6. Nincs összehasonlítási adatunk az eddig felderített Univerzumon belül, tehát legjobb (!) esetben egyetlen adatból próbálunk statisztikai valószínűséget számolni. Az egyetlen használható adat, és biztosra vehető kijelentés az, hogy földi élet van.

Honnan jön tehát ebből a földönkívüli élet kicsi vagy nagy valószínűsége? Teljesen reménytelen tippelgetni.

"Minden jel"

Még ha el is tekintünk attól, hogy kizárólag a Földet vizsgálhatjuk abból a szempontból, hogy bolygó szinten mit is keresünk az Univerzumban, és hogy a használható paraméterek annyira szűkek, hogy a bolygók és csillagrendszerek nagy része eleve számításba sem jöhet, akkor sem tudjuk megsaccolni, hogy egy, vagy több Föld szerű bolygón mekkora valószínűséggel van élet, mert ahhoz legalább a saját életünk eredetét, de lehetőleg a tényleg lakott és lakatlan bolygók arányát kellene ismerni. Nem ismerjük ezt.

Jelenleg ha mindenképpen számadatot akarsz, akkor Föld (1) osztva az eddig felderített összes lakatlan bolygóval megadja, hogy mekkora valószínűséggel találsz életet a vizsgált területen belül, de ez nem mond semmit a távolabbi galaxisokról, illetve ha szerinted ez használható bármire is, akkor ez eddig éppen, hogy nagyon kicsi valószínűség.

Én nem nagyon adnék ennek esélyt.

Tudom, hogy hihetetlenül sok csillag van galaxisunkban. Ezek jelentős része nem rendelkezik bolygókkal. A csillagok jelentős része nem hasonló a Naphoz, másmilyen típusú. A legközelebbi Naphoz hasonló csillag a Tau Ceti, melynek bolygóit nemrég fedezték fel, az egyik a lakhatósági zónába esik valószínűleg. Ez kb. 12 fényévnyire van.

Ha a lakhatósági zónába is esik egy bolygó, még mindig nagyon sok tényező együttes jelenléte kell ahhoz, hogy élet lehessen azon a bolygón. Pl. olyan légkör, ami elégeti a becsapódó meteorokat. A legtöbb bolygót, ha megnézzük, tele van kráterekkel. Ha ilyenek fej becsapják a kialakuló életet, akkor nem lesz semmi belőle.

Tengelyferdeség: Ha ebben is minimális eltérés lenne, akkor a földi élet sem létezhetne. Ha a Naptól való távolságunk és a forgási idő nem is olyan nagy mértékben térne el a jelenlegitől, már nem lennének olyan kedvezőek a feltételek. Ha nem lenne Hold, vagy esetleg több lenne és másmilyen méretűek, az is rengeteget számítana.

Ezen kívül is még rengeteg tényező kell ahhoz, hogy élet lehessen, kialakulhasson, fennmaradhasson, fejlődhessen, és ráadásul olyan "fejlettségi szintre" jusson, mint ami a Földön van. Ennyi idő alatt nem csapódhat be nagyobb meteor, nem fordulhat szélsőségesre az időjárás úgy, hogy véget vessen az addigi életnek a bolygón.

Tudom, hogy a mi galaxisunkon kívül is még rengeteg galaxis van, a fentieket figyelembe véve mégis szinte esélytelennek gondolom élet kialakulását máshol.

A Merkúron, Vénuszon, Marson sem tudtak kimutatni semmiféle életformát, pedig lehetnének akár baktériumok, vírusok legalább.

4-5-ös vagyok

Kedves Osmium 42!

Nem a levegőbe beszéltem, kérlek, amikor azt írtam, amit. Azt mondod, "nem tudjuk, mi az élet". A tsz. 1. személy nyilván nem terád és társaidra utal, hanem a tudományra, vagy emberiségre, vagy mi. De ez tévedés. Aki komoly molekuláris biológiai ismeretekkel rendelkezik, plusz el is mélyedt ebben a kérdésben, az azért tudja, hogy mit lehet releváns módon élőnek nevezni. És ezt akkor is meg tudja tenni, ha nem a földi típusú, szén alapú élettel találkozik.

Ugyanez a helyzet a "hogyan alakult ki?" témában. Akik szerint ez az élő rendszerek bonyolultsága miatt valószínűtlen, hogy gyakran kialakuljanak, azok mindig megfeledkeznek arról, hogy a ma létező legegyszerűbb organizmus is több milliárd éves evolúció eredménye. Ezek komplexitása messze nagyobb, mint ami az élet minimálrendszerét (chemoton, Gánti) jellemzi. Ilyen élő rendszer spontán kialakulása már egyáltalán nem rejtélyes, vagy valószínűtlen.

Ami a "jelek szerint" -et illeti, úgy kell érteni, hogy a tudományos ismereteink bővülése a Világegyetemről egyfajta "kozmikus szerénységre" int bennünket, amennyiben egyre távolabb kerültünk a "teremtett" világ középpontjától, sőt odáig jutottunk, hogy nincs is neki. Az ún. kopernikuszi elvet (nézzetek utána, ha nincs meg!) hozzátéve elmélkedésünkhöz nem túl merész állítás az, hogy abból a szempontból sem különleges hely a Föld, hogy rajta is kialakult az anyagnak ez az általunk különlegesnek tartott mozgásformája, melyet értelmes életnek nevezünk, de csak az áthidalhatatlan térbeli és időbeli távolságok miatt nem találkozunk vele az Univerzum más részein.

9. Vannak jó dolgok a fejtegetésedben, de pontos válasz még mindig nincs arra, mi az élet kialakulásának feltétele. Én nem is a valószínűségre gondolok, mert rendben, nagyon sok idő alatt kialakulhat valami, de ehhez milyen feltételek kellenek? Tudjuk pontosan? Én írtam fentebb a Föld tengelyferdeségétől kezdve a légkörig (meteorok becsapódásának megakadályozása is) pár dologól, de ez csak pár csepp a tengerben. Nyilván ezek is kellenek az élet kialakulásához és megmaradásához, de nem csak ezek. Fel tudod sorolni az összeset, ami kell hozzá? Ha igen, akkor ezután gondolkodhatunk, ez mekkora eséllyel valósulhat meg más bolygókon.

De eleve leszűkíti az egész lehetőségét az, amit írtam, hogy kevés a Naphoz hasonló típusú csillag. Kevés az olyan csillag is, melyek körül bolygók vannak, és még kevesebb, ahol valamelyik bolygó a lakhatási zónába esik. Természetesen nem lehetetlen, hogy létezzen élet a Földön kívül, de, ahogy a másik kommentelő írta, nem lehet csupán a statisztikára hagyatkozni.

Én szívesen látnék egy statisztikát arról, hogy pl. a galaxisunkban a csillagok hány része olyan, amik körül elképzelhető egyáltalán bolygó, illetve egyáltalán a csillag maga lehetővé teszi a gravitációs "hatókörében" az életet.

A molekuláris biológia nyilván okos dolog, de itt is jobban bele kéne menni, hogy mikor és mi hatására mi történhet, és ennek tényleg adottak lehetnek-e a feltételei.

Ha valami ilyesmi fejtegetést látnék, ami figyelembe veszi a rengetek feltételt, amit tudunk eddig az élet kialakulásának feltételeiről, és ennek fényében bizonyítaná, hogy ilyen máshol is előfordulhat a Földön kívül, az elsőre nem lenne rossz. De még így se tudjuk az összes feltételét az élet kialakulásának, szóval szerintem maradjunk annyiban, hogy semmi biztosat nem tudunk.

A kedves válaszoló a molekuláris biológiával is érvelt. Talán ez annyira alapvető lenne, hogy a feltételeket ilyen mértékben figyelmen kívül hagyjuk, és ha már csak nagyon kevés feltétel adott, akkor is kialakulhat valami sokmillió év alatt? Lehet, de ez megint nem túl meggyőző. :)