Kémiából valaki elmagyarázná a kovalens kötést és a kettös hármas kovalens kötést 7. osztalyban?

Hogy hogy épül fel az atom, az megvan? Belsejében az atommag, körülette az elektronok. Annyit jegyezz meg, hogy az elektronokat kovalens kötésnél az atom nem adja le és nem veszi fel, hanem egy elektronpárt közösen használ a két atom. Ez létrejöhet úgy is hogy az egyik elektront az egyik, a másikat a másik adja. De létrejöhet úgy is, hogy mindkét elektront az egyik atom adja.

Ha meg szeretnéd érteni hogy ez hogy lehetséges, akkor elmagyarázom:

Az elektronok héjakba rendeződnek, amit fel akarnak tölteni. Biztosan tanultátok már a nemesgázok szerkezetét, hogy minden atom azt akarja elérni. (Így jön létre az ionos kötés).

Nos ha a héjakat tovább "boncoljuk", akkor a héj alhéjakból áll, amik a térben több irányba kinyúlnak (képzeld el úgy, mint csillagnak az ágait). Egy ilyen "kinyúlás" 2 elektront tartalmaz. A két elektron ellentétes irányban pörög, így egy elektronpárt alkotnak. Pont úgy ahogy az atom héjai telítődni akarnak, a páratlan elektronok is szeretnének maguknak párt, és az alhéjak is a térben az összes lehetséges irányba ki szeretnének nyúlni.

Ha két atomunk van, és mindkettőnek van párosítatlan elektronja ami az ellentétes irányba pörög, akkor azok boldogan párba állnak. Így az elektronpár mindkét atomhoz tartozik.

Ha egy olyan atomunk van amiben az alhéj egyik térbeli "kinyúlása" hiányzik, akkor egy másik atom a kinyúláshoz szükséges elektronpárt megosztja vele, így az alhéja telítődik.

Ha kettős kovalens kötésről van szó, akkor két elektronpárt használ közösen a két atom, hármas kötés esetén hármat. Tehát ha létrejön egy egyszer kovalens kötés, akkor alatta és fölötte létrejöhet a többszörös kötés.

A későbbi reakciókhoz tudni kell, hogy a két atom közti távolság vajon egyszeres vagy többszörös kovalens kötésnél kisebb? Nyilván többszörösnél, mert két vagy három gatyamadzag erősebben húzz össze a két atomot, mint egy gatyamadzag. :)

Tehát ha közel is van egymáshoz a két atom, és a többszörös kötés miatt már amúgy is sok elektron van egy helyen, akkor szívesen megmarad így a két atom? Természetesen nem, mivel az elektronok taszítják egymást!

Ezért ha hozzáadsz még két atomot, akkor mondjuk a kétszeres kötés helyett lesz kettő kétszeres kötésed.

Nem tudom már hogy ez általános iskolás vagy gimis anyag-e, de az egyszeres kovalens kötés a szigma kötés, a többszörös a pí kötés.

A 2. válaszoló elég részletes választ adott, csak sajnos a válasz sok helyen pontatlan, és nem is vagyok benne biztos, hogy a minden része érthető egy általános iskolásnak (például szerintem felesleges alhéjakról beszélni ilyen szinten). Én is megkísérlek egy egyszerű választ adni, kicsit más szemszögből, aztán majd meglátjuk, nekem mennyire sikerül.

Feltételezem, a kérdező tisztában van az atomok alapvető felépítésével: egy pozitív töltésű, viszonylag nagy tömegű atommag körül kis tömegű, negatív töltésű elektronok keringenek. Emellett talán arról is hallott, hogy a kémiai reakciókban csak a legkülső (leggyengébben kötött) elektronok vesznek részt.

Az egyes atomok eltérő mértékben képesek vonzani a legkülső elektronjukat: a periódusos rendszer bal oldalán levő elemek atomjai csak gyengén vonzzák őket, a jobb oldalon levők elég erősen (ezen kívül az elektronvonzó képesség fentről lefele csökken). Ez ilyen szinten legjobban a nemesgázszerkezet elérésével magyarázható: a nemesgázok nagyon stabilak, mivel a külső héjuk (többé-kevésbé) telített. Épp ezért a nemesgázok általában nem is vesznek részt reakciókban (nem keverednek másokkal, épp mint a nemesek). Mivel ez az állapot ennyire stabil, más atomoknak is megéri ilyen állapotot felvenni. A periódusos rendszer bal oldalán levő elemek atomjai ezt néhány elektron leadásával, a jobb oldalon levők néhány elektron felvételével tudják ezt elérni.

Ennek ismeretében nézzük, hogyan alakulnak ki a kötések. A megértéshez hasonlítsuk az atomokat emberekhez, akik valami értékes dologért (például egy jó szendvicsért :P - anno nekem is így tanították) vetekednek. A szendvics ebben az esetben az elektronokat jelöli. Három lehetőség lesz:

1.Ha egy erős és egy gyenge ember vetekszik a szendvicsért, az erős könnyedén el tudja venni a gyengétől, így övé lesz az egész.

Ugyanez a helyzet az ionos kötés kialakulásánál: az egyik atom (pl. Cl) jóval erősebben vonzza az elektronokat, mint a másik (pl. Na), így el tudja tőle őket venni. Így Na+ ion és Cl- ion alakul ki, amiket aztán a töltések közötti vonzerő fog összetartani.

2. Ha mindkét ember erős, nagyjából egyforma mértékben, akkor egyik sem tudja elvenni a másiktól a szendvicset, mindketten erősen tartják.

Ehhez hasonlóan alakul ki a kovalens kötés: mindkét atom erősen vonzza az elektronokat, így egyik sem tudja elvenni a másiktól, mint az előző esetben így az elektronok mindkét atomhoz tartozni fognak. Ilyen kötés alakul ki például két klóratom között.

3. Ha az emberek ragaszkodnak erősen a szendvicshez (mert például nem éhesek), könnyen továbbadják, akkor a szendvics (vagy szendvicsek) könnyen körbejárhatnak egy társaságban: senki sem akarja igazán megtartani, ezért továbbadja másnak.

Valami hasonló történik a fémes kötés kialakulásnál: az atomok nem kötik erősen a külső elektronokat, és minden atom nagyjából egyforma erővel vonzza őket, ezért az elektronok nem maradnak egyetlen atomnál, hanem viszonylag szabadon mozognak az atomok között (szép szóval delokalizálódnak). Ilyen állapot jellemző a fémekre, például a nátriumra.