Elmagyarázná valaki miért pont csak az Oxigén vizsgálata során találkozunk többszörös kovalens kötéssel? A) Kén B) Oxigén <----- C) Klór D) Vas E) Hidrogén

Ez így önmagában nem teljesen igaz, hogy csak akkor találkozunk többszörös kovalens kötéssel ha van a molekulánkban oxigén. Való igaz, hogyha oxigén kovalens kötést hoz létre, akkor többszörös fog kialakulni.

Ugyanis 2 elektronra van szüksége, hogy kialakulhasson a nemesgázszerkezet (neoné). Így általánosságba 2 elektron közzösétételével egy- vagy több másik atommal tehet szert erre!

Állításod megcáfolására lehet hozni az egész szerves kémiát, mely a szénvegyületek kémiája. Rendkívül érdekes szakterület, és a lényegében a szén 4 kovalens kötés kialakítására képes.

Ámde meglepő módon a szén létrehozhat saját magával többszörös kovalens kötést és ezek alapján csoportosítja a szénhidrogéneket is:

1. alkánok (C-C kötés egyszeres) pl. metán (CH₄)

2. alkének (C-C kötés kétszeres) pl. etilén (C₂H₄)

3. alkinek (C-C kötés háromszoros) pl. acetilén (C₂H₂)

Ezek alapján láthatod, hogy a szén is képes többszörös kovalens kötés kialakítására, nemcsak az oxigén =)

Viszont ez a kérdés, hogy "miért?" a vegyértékelektron-szerkezettel magyarázható meg --> "Hány elektronra van szüksége hogy elérje a stabil nemesgáz elektronszerkezetet?" - 8 vegyértékelektronnal (kivéve a hidrogénnél, mert ő a hélium 2 vegyértékelektronos szerkezetére törekszik :D) - jó ha helyrerakod ezeket a dolgokat előtte magadba =)

A kén a periódusos rendszerben az oxigén alatt helyezkedik el, vagyis neki egyrészt nagyobb az atomsugara, magyarul nagyobb a mérete. Ha nagyobb a mérete, akkor nagyobb a felülete is, így az atommag pozitív töltése nagyobb egységnyi felületen oszlik el. Remélem, érted. Van két felület. AZ egyik nagyobb, mint a másik. Emellett van két ugyanakkora töltés. Nyilván a két felület közül a kisebb felületen jobban tud összpontosulni a töltés, mint a nagyobb felületen. Úgy tudnám elmagyarázni, hogy a kisebb felületen jobban koncentrálódik, "sűrűbb", míg a nagyobb felületen kevésbé koncentrálódik, mivel nagyobb felület áll rendelkezésre a töltések eloszlására, így azok nem lesznek sűrűn egymás közelében. Ebből következik, hogy a kisebb felületű atomok felületén a kis felület miatt a töltések nem tudnak szétoszlani, hanem egy helyen tömörülnek, és ez elég nagy erőt kölcsönöz számukra a kettős kötések elektronjainak megtartásához. Az oxigén egyrészt ezért alakíthat ki kettős kötést, míg a kén a nagyobb mérete miatt nem képes megtartani ezeket az elektronokat, így neki az egyszeres kötések kialakítása a stabilabb állapot.

A másik dolog pedig az elektronegativitás. A kénatom elektronegativitása kisebb, mint az oxigéntatomé. Az elektronegativitás, más néven elektronvonzó képesség. Ez azt fejezi ki, hogy egy kötésben lévő atom milyen mértékben képes megtartani maga körül a kötésben lévő elektronokat. A kéné kisebb, tehát ő kevésbé képes erre.