Összeegyeztethető-e az emberi tudat léte az eddig ismert fizikai törvényekkel?

,,Érzetminőség'' néven is rá lehet keresni a ,,kvália'' (qualia) fogalmára, mert ilyen néven is használják a magyar szakirodalomban. Sajnos, az írások többsége nem bevezető jellegű. Eddig ezt találtam:

Pléh Csaba:

A megismeréstudomány (kognitív tudomány) helye. Fogalmi kérdések.

[link]

sajnos ez csak pár szót ír a kváliákról.

Itt a teljes anyag:

[link]

az aláhúzott fekete szavak linkek (a ,,Tartalom'' szó is ilyen)

Én úgy tudom a fizika törvényei nem foglalkoznak a tudat létével. Nem állítanak semmit a tudatról, ezért nem is mondhatnak neki ellent.

Ha te másként gondolod, kérlek írd le konkrétan fizika melyik törvénye pontosan miben nem egyeztethető össze a tudat létével.

Nyitott kapukat döngetsz! Nyilvánvaló, hogy rendelkezünk tudattal és döntési szabadsággal. De ennek mi köze fizikához? Amiről te beszélsz, az filozófia. Konkrétabban determinizmusnak hívják és a 17.-18-ik században volt divat.

A fizika NEM FOGLAKOZIK ilyesmivel. A fizika törvényszerűségei ép olyan nyilvánvalóak, mint hogy van tudatunk. A természet alapvető leírását adják.

„Valószínűleg néhány állat tudatos, és akkor az ember annál magasabb szinten tudatos. Létezhet-e az emberénél magasabb szintű tudat?”

Mi az, hogy tudat szint? A fizika nem definiál ilyesmit. Ennyi erővel számon kérhetnéd a biológiát is, hogy mondjuk semmit nem mond az erdei varázserejű koboldok táplálkozásáról. Megpróbálod a saját világképedet tudatszintekkel meg egyéb hülyeségekkel általános érvényűnek tekinteni, holott mindezek a dolgok csak a te fejedben léteznek. A fizikának nem feladata az elmeállapotod osztályozása.

„A fizika szerint kicsiben vannak véletlen által okozott események, majdnem minden esemény az. De tudom, hogy itt nem véletlen történt, én határoztam el, az akaratommal döntöttem.”

Ha a fizika szerint majdnem minden esemény véletlen lenne, akkor semmilyen tárgyat nem tudnánk építeni. Egyszerűen hamis állításból indulsz ki. Az elemi részecskék viselkedése határozatlan (nem megjósolható, ami nem feltétlenül azonos a véletlennel), de az összességük viselkedése nagyon is határozott. Egy elektromos vízmelegítő mindig is elektromos vízmelegítő marad, semmi véletlenszerű nincs a viselkedésében (mindig működni fog ha bekapcsolod, amíg el nem romlik - nem pedig véletlenszerűen), pedig atomokból áll.

Az sem igaz, hogy egyszerű dolgokból nem lehet bonyolultat csinálni. A világon minden protonokból, neutronokból és elektronokból áll. Mégis lehet belőlük vízmelegítőt, rádiót vagy éppen kiskutyát létrehozni.

„Valójában véletlen, és csak azt hiszem, hogy az akaratomtól függött?”

Csak a nagyon nagyképű emberek hiszik azt, hogy az emberi akarat az valami nagy és különleges dolog, amiről beszélni csak szuperlatívuszokban lehet, és ami biztosan isteni eredetű, mert akkora hú de nagy égi csoda. Te is azt hiszed, hogy az, hogy el tudod dönteni egy zenéről hogy tetszik-e, és szükség esetén hazudni is tudsz, az valami eget rengető csoda. A helyzet azonban az, hogy a dolog BIZONYOS szempontból annyira egyszerű, mint egy rádió. Az érzelem csak egy működés, amit megfelelő agysejtek megfelelő kapcsolatai okoznak, nincs benne semmi anyagon túli, csodás dolog. (És igen, ha egyszer képesek leszünk megérteni hogy hogyan kell érzelmeket kódolni, akkor a szuperszámítógép is képes lesz érezni, mert abban ugye nincs semmi csoda, vagy létrehozhatatlan.) Mellesleg ezek az agysejtek ugyanolyan protonokból, neuronokból és elektronokból állnak, mint a vízmelegítő.

tudat=biológia+biokémia+fizika+kémia.

Egyes elmebetegségek kiváltó oka valamilyen egyszerű elem hiánya. Tehátakkor, ha van lélek, szorosan összefügg a kémiai elemekkel. (is)

„de a tudatosságról nem mond semmit.”

Mert te meghúzod a határt? A tudatosság az evolúció egyik terméke, egy képesség, mint az ultrahangos tájékozódás vagy a repülés képessége. Ha a fizikából következik az evolúció, akkor következik belőle a tudatosság is, persze nem kötelező formában, csak mint opció.

„Szerintem egy tudat akkor keletkezik, amikor olyan modellt épít a világról, amibe saját magát is el tudja helyezni.”

Csakhogy ez nem a tudat keletkezésének a MÓDJA, hanem egy határkritérium. Olyan, mintha azt mondanád, hogy árvíz az, ha a folyó a mérőpálcán eléri az 5,00 méteres szintet. De ez nem jelenti azt, hogy alatta nincsenek magas vízállások, és hogy a folyó nem lehet 4,99 méteres szinten – amit definíció szerint még nem hívunk árvíznek. A tudat – definíciód szerint – egy olyan agyi tevékenység, ami képes önmagáról modellt alkotni. De nem állíthatod, hogy nincs valamiféle előképesség, amiből ez a képesség pusztán evolúciós alapon, fizikai, kémiai, biológiai törvények szerint kialakulhatott volna.

„Hogy egy szuperszámítógép képes lehet pl. félelmet, fájdalmat, inspirációt, sikerélményt, szagot, szimpátiát, életörömöt, stb.stb. ÉREZNI, azt nem hiszem.”

Alapvető érvelési hiba. Wishful thinkingnek (vágyvezérelt gondolkodás) hívják, és a wiki így írja le: „A vágyvezérelt vagy vágyelvű gondolkodás az a logikai hiba, amikor az alany – anélkül, hogy a rendelkezésére álló tények ezt alátámasztanák – valóságként kezel olyasmit, melynek valóra válása számára pozitív kimenetellel járna. A vágyelvű gondolkodás tehát olyan érvelés, melynek premisszája a konklúzió igazságára irányuló vágyat fejezi ki. Naivitás azt képzelni, hogy pusztán azért, mert szeretnénk, ha valami igaz/hamis lenne, az igazzá/hamissá is válik. A vágyvezérelt gondolkodás hibájába elsősorban azok esnek, akik képtelenek különválasztani a racionális véleményalkotást az emócióiktól.”

Ebből a mondatodból pont az jön ki, hogy te szeretnéd, ha a tudat valami különös lenne, és szeretnéd, ha a számítógép sose lenne képes rá, mitöbb hiszed, hogy sose lehet rá képes, de az a baj, hogy ezt vitában, érvként használod. Innentől tehát hitvita, szerintem meg mindenki fölött lebeg egy láthatatlan elefánt, nem tudom bizonyítani, de hiszem, hogy így van, akarom hogy így legyen, tehát így is van.

„Ha erre képes lehetne, akkor először is a fizikának vagy a természettudományoknak meg kellene tudnia magyarázniuk, ezek az érzetek hogyan is alakulnak ki.”

Ez nem biztos, hogy így van. Vannak jelenségek, amikről tudjuk hogy vannak, de nem tudjuk, (még) megmagyarázni. Ilyen volt a villámlás a XIX. században. Ilyen a tudat ma. De attól még tudhatunk olyan gépet csinálni, ami rendelkezik vele, persze könnyebb lenne előbb megérteni, és utána megépíteni. Viszont ha egy gép kiállja a megfelelő próbát, és ha nem definiáljuk a tudatot úgy, hogy csak biológiai anyag tulajdonsága lehet, akkor miért ne építhetnénk olyan gépet?