2 dm3 standard állapotú H2-t és Cl2-t tartalmazó gázelegyet felrobbantunk. A képződött standard állapotú gázelegy 50 cm3 desztillált vizes buborékoltatjuk át. A folyadékból távozó hidrogéngáz térfogata 400 cm3. A desztillált víz sűrűsége 1 g/cm3?

Ha felrobbantjuk a gázelegyet, a következő reakció játszódik le:

H2 + Cl2 = 2 HCl

Mivel tudjuk, hogy maradt hidrogén a reakció végén, az volt feleslegben, emiatt tudjuk, hogy a reakcióban az összes klór elfogyott (a reakció elég heves, teljesen végbemegy, nem vezet egyensúlyra). Ha a képződő elegyet vízbe vezetjük, a hidrogén-klorid feloldódik (mivel erősen poláris, ráadásul a vízzel reagál, savként viselkedik vele szemben), a hidrogén viszont nem oldódik vízben. A desztillált víz térfogata a feladat szempontjából nem érdekes (pontosabban akkor volna érdekes, ha nagyon kicsi volna a térfogata, mert akkor nem tudna az összes HCl feloldódni, de itt nem ez a helyzet), ugyanígy a sűrűsége sem.

A fenti egyenletből ki tudjuk számolni a térfogatokat. A Cl2 térfogata legyen x. Mivel tudjuk, hogy a Cl2 és a H2 azonos arányban reagálnak egymással, a hidrogén térfogata x + 400 cm^3 = x + 0,4 dm^3. Ez alapján az alábbi egyenletet írhatjuk fel az eredeti gázelegyre:

2 dm^3 = 2x + 0,4 dm^3

Ebből kiszámolható x mennyisége, és abból pedig az eredeti gázelegy térfogat-százalékos összetétele.

A tömegszázalék kiszámításához azt kell tudni, hogy a gázokban (ha ideálisnak tekinthetők, de középiskolai feladatokban mindig így számolunk velük) a térfogat arányos az anyagmennyiséggel (Avogadro-törvény). Így ki lehet számolni a térfogatok alapján az anyagmennyiséget (egyébként nem is feltétlenül szükséges, mivel itt csak az arányok érdekesek, és a gázelegyben a gázok azonos állapotban vannak): standard körülmények között a moláris térfogat 24,5 dm^3/mol. Az anyagmennyiségekből a moláris tömegek alapján számolható a tömeg, az alapján pedig a tömegszázalékos összetétel.