Hogyan keverednek pontosan a gének?

Nos, ha csak link kell. ;)

[link]

Nos, nagyon röviden, egyszerűen.

Te először is nem a gének, hanem az allélok keveredésére gondolsz. Az gének fehérjét kódoló DNS szakaszok. Az allélok a gének változatai. Tehát teszem azt, egy gén meghatározza a szemszínt (valójában több is, de erről később), ennek az egyik allélja okoz kék, a másik barna szemszínt. Az első kérdés, hogy milyen kölcsönhatás lehet az allélok között. Nos, ez az, amit (részben) már Mendel is leírt.

Három alapvető kölcsönhatást különböztetünk meg. Az első a domináns-recesszív kölcsönhatás, amikor az egyik (domináns) allél elnyomja a másik (recesszív) hatását. Nagyon egyszerűsítve a szemszín és a hajszín öröklődését is szokták ilyennek tekinteni: a barna szemszínt okozó allél elnyomja a kéket okozó hatását, ugyanígy a sötét hajszín domináns a világos felett. Majd alább kicsit kielemzem ezt a lehetőséget.

A második lehetőség az intermedier öröklődés, ekkor a két által okozott tulajdonság közötti állapot lép fel, ha mindkét allél megvan. A harmadik lehetőség a kodomináns öröklődés, ekkor mindkét allél hatása érvényesül, ha jelen vannak.

Nézzük meg, milyen lenne a szemszín öröklődése, ha csak egy gén két allélja határozná meg domináns-recesszív öröklésmenettel. Először is tudni kell, hogy az ember sejtjei diploidok: minden gén két példányban van meg bennük (a két példány nem feltétlenül ugyanaz az allél). Az egyik példányt az egyik, a másikat a másik szülőnktől örököljük. Az ivarsejtek ugyanis haploidok, minden gén csak egy példányban van meg bennük. A meiózis nevű osztódás (számfelező osztódás) során jönnek létre a diploid sejtekből, és a megtermékenyítés során összeolvadva hozzák létre a zigótát, amiből később a magzat fejlődik. A meiózis során véletlenszerűen dől el, a gén két példányából melyik jut be egy adott ivarsejtbe.

Most nézzük meg akkor a konkrét példát, a fenti egyszerűsített modellel egyszerűsítve a szemszín öröklődését. A barna szemszín domináns a kék felett. A barna szemszínt okozó allélt jelöljük A-val, a kék szemszínt okozót a-val. Ha valakinek megvan a barna szemszínt okozó allél, akkor a szeme barna lesz. Tehát a barna szemű személyek genotípusa (itt értsd úgy, hogy milyen allélokat hordoz az adott génből) AA vagy Aa lehet. (Ha valaki két egyforma allélt hordoz, heterozigóta, ha két különbözőt, akkor homozigóta.) A kék szemű személy genotípusa csak aa lehet. Nézzük meg, milyen gyerekek születhetnek ilyen házasságból. Először is az a kérdés, pontosan milyen a barna szemű egyé genotípusa. Ezt nem feltétlenül lehet egyszerűen eldönteni (pláne embernél), a családfaelemzés segíthet. Most nézzük meg mindkét esetet.

Első lehetőség:

AA x aa

Ebből a házasságból csak Aa genotípusú gyerekek születhetnek, hiszen az egyik szülőtől csak domináns (A), a másik szülőtől csak recesszív (a) allélt örökölhetnek. Ebben a házasságban tehát az összes gyerek barna szemű lesz.

A második lehetőség:

Aa x aa

Mivel ebben az esetben az egyik szülő heterozigóta (Aa), a gyerekei bármelyik allélt örökölhetik tőle, 50-50% valószínűséggel. Emiatt várhatóan a gyerekek felel lesz Aa genotípusú, azaz barna szemű, a másik fele pedig aa genotípusú, azaz kék szemű (hiszen a másik szülőtől biztosan a allélt örökölnek).

A történetet bonyolítja az a tény, hogy egy tulajdonság öröklődését több gén is befolyásolhatja. Valójában így van ez a szemszín s hajszín esetében is. Ezek a gének is kölcsönhatásban vannak egymással, és együttesen alakítják ki a megjelenő tulajdonságot (fenotípust). A szemszín esetén például két génnek is hatása van arra, hogy a szem kék vagy sötét (barna/zöld) lesz-e. Ezek a gének azonban szorosan kapcsoltak. Ez azt jelenti, hogy egymáshoz közel vannak a kromoszómán (a DNS szálon), és emiatt általában a szülőktől kapott allélok együtt öröklődnek. Például ha két gén két allélját A, a, B és b betűkkel jelöljük, megnézhetjük a következő keresztezés eredményét. (A különböző betű különböző géneket, a kis és nagybetű ugyanazon gén alléljait jelöli.)

AABB x aabb

Ebben az esetben az egyik szülő ivarsejtje biztos AB, a másiké ab genotípusú lesz, az utód gentípusa AaBb. Ha a két gén függetlenül öröklődik, az utódban azonos valószínűséggel jönnek létre AB, Ab, aB és ab genotípusú ivarsejtek. Ha azonban a gének kapcsoltan öröklődnek, az utód ivarsejtjeinek többsége AB vagy ab genotípusú lesz - amilyen a szülőké is volt. Emiatt tűnhet úgy első ránézésre, hogy a szemszínt egy gén határozza meg.

Egyébként az említett két génen kívül mg számos másik játszik kisebb-nagyobb szerepet a szemszín meghatározásában.

Azért annyira nem bonyolult, csak ismeri kell a genetikát. :) (Na jó, a szemszín öröklődése kissé tényleg bonyolult, de abba nem mentem annyira bele, és nem is ismerem teljes mélységében.)

Ha később írsz ide, látni fogom.