Biológiaában előfordul olyan kódolási spórlás
(egyúttal energia spórlás), gének vagy fehérjék
szintjén, hogy amit a szervezet vagy sejt sokat használ,
azt rövidebb kóddal fejezi ki?
A kódolás az ugyanolyan hosszú, de a DNS-hosszal spórolnak a baktériumok (náluk nincsenek funkció nélküli szakaszok a genomban, ellentétben az eukariótákkal) és főleg a vírusok(egymással átfedő gének, a DNS egyik szálán is kódoló szakasz meg visszafelé a másikon is kódoló szakasz).
2013. ápr. 11. 13:47
Hasznos számodra ez a válasz?
Még a számítástechnikában is fontosabb a szabvány/szokvány mint a spórolás. A kis számoknak is jár a 2 byte. :)
Nem hiszem hogy lenne bármi funkcionális előnye, akkor pedig az evolúció sem xarakodik ilyesmivel. :)
2013. ápr. 11. 13:56
Hasznos számodra ez a válasz?
nincs. a dolog ugyanis úgy néz ki, hogy a fehérjék gyakorlatilag aminosav láncok. van húszféle aminosav, a fehérjék ezekből képződő láncok.
a dns 1-1 aminosavat, 3 bázispár formájában tárol.
a fehérjeszintézisnél, gyakorlatilag nem történik más, mint a dns-t 3 bázispáronként 1-1 aminosavvá másolja a szervezet, majd ezeket összefűzi.
nincs közbenső parancsértelmező, ami egy rövidített kódot fel tudna dolgozni.
2013. ápr. 11. 14:18
Hasznos számodra ez a válasz?
A kérdés nem hülyeség, szerintem senki nem nézte még, itt egy lista az E. coli fehérjék abundanciájáról... csak ki kell keresni mindnek a méretét, és megnézni, hogy van-e bármilyen összefüggés. Kb 4000 darab.
[link]
2013. ápr. 11. 15:19
Hasznos számodra ez a válasz?
Aki meg nem ért hozzá, az ne válaszoljon...
2013. ápr. 11. 15:20
Hasznos számodra ez a válasz?
6/10 A kérdező kommentje:
Nyilván nem a három bázispárra kérdeztem rá, mert az fix. Próbáltam általánosan kérdezni, mert nem tudom a választ, és hogy hol fordulhat elő. De egyáltalán nem kérdezek hülyeséget, sokmindent el tudok képzelni. Néhány példa, mert látom nem volt mindenkinek érthető a kérdésem. Például úgy van-e a kisebb méretű aminósavakból több van a szervezetünkben? Vagy úgy van-e hogy a gyakoribb fehérjék kisebbek. Persze bizonyos adott funkció megvalósításához kell a pontosan oda illő komlexitás, de azon belül szelekciós tényező a felhasznált molekulák száma, a szentetizálás ideje, stb? Ami az agyat és a neuronokat illeti tudom hogy van példa a spórolásra és a gyorsaságra való optimalizálásra.
7/10 A kérdező kommentje:
Apropó, a baktérium spórlásáról! Biztos vagy benne, hogy az ember esetében a nem kódoló szakaszoknak nincs funkciója???
Lehetnek még ismeretlen funkciók, de alapvetően az a DNS csak azért van, hogy legyen. Mivel mással lehetne magyarázni, hogy a fonalférgek között ötszörös eltérés lehet a genom méretében, az USA két végében élő, nem túl távoli rokon szalamandrafajok között kétszeres eltérés lehet, vagy hogy a legtöbb DNSe (43x annyi mint az embernek) egy nem túl bonyolult tüdőshalnak van?
[link]
2013. ápr. 12. 08:25
Hasznos számodra ez a válasz?
9/10 A kérdező kommentje:
1) lehet hogy a 2-szeres DNS bár pazarlónak tűnik (egyébként ezt érdemes lenne kvantifikálni valakinek) de egy olyan tulajdonsághoz vezet, ami mégis megéri.
2) lehet hogy nem éri meg, ezért hosszú távon el fog tűnni, de most éppen ezt látjuk. Az evolúció hosszú folyamat.
3) Lehet hogy mindegy. Ezért lenne jó kvantifikálni.
10/10 anonim válasza:
A DNS valójában egy hihetetlenül jó szerkezet, nagyon nem valószínű, hogy valaha is lecserélődik. Gondolj csak bele, hogy az RNS igaz, hogy kevesebb alapanyagból készül, mégis az élettartama sokkal rövidebb mint a DNS-é, hisz sérülékeny. Természetesen a DNS is sérülékeny, bizonyos helyzetekben, de ezért van benne kódolva, hogy hogyan kerüljük el ezeket a helyzeteket :) Továbbá nem is túlságosan nehéz előteremteni a felépítéséhez szükséges anyagokat, hisz minden előlény tartalmaz DNS-t, így nukleotidokat mindig fogyasztunk, míg pl.: aminosavakból gyakori, hogy hiány van. Az igaz, hogy nagy munka rendben tartani a genomot, de végeredményben nagyon megéri, gondolj bele, hogy hiába kell gyorsan és pontosan másolni és javítófolyamatokkal korrigálni a hibákat, ez a későbbiekben hasznos lesz, mikor a sejt már differenciálódott és mondjuk sérül a DNS lánc valahol. Egy idegsejt akár több mint 100 évig él, anélkül, hogy a DNS benne jelentősen módosulna és elvesztené a funkcióját(lásd: repair folyamatok).
2014. szept. 1. 21:51
Hasznos számodra ez a válasz?
Kapcsolódó kérdések:
válasza: