Mi van a buborék belsejében?

#2 ismét:

Érdekes dolog a buborékokon elmélkedni, mert sok érdekesség derülhet ki róluk. Kezdjük mindjárt azzal, hogy alapjáraton kétféle buborék létezik:

1.) a hártyával határolt szabad buborék (pl. a szappanbuborék, ami szabadon lebeg a levegőben),

2.) másik a folyadékokban előálló kötött (nevezzük így) buborékok, ezek is két típusra oszthatók:

- az oldott állapotból felszabaduló gázok buborékjai, valamint

- felforrás hatására keletkező gőzök, például a vízben.

Tulajdonságok:

A levegőt tartalmazó hártyabuborékok belső nyomása szükségképpen meg kell egyezzen a külső levegőével, mégpedig miért? Lehet, hogy a hártya eléggé rugalmas, képes az alakváltozásra, főként a nagyobb szabálytalan (hosszas és krumpli) alakúaknál figyelhető ez meg. Ezek kisebb-nagyobb légmozgástól függő hullámzó alakváltozásokat vígan kibírnak egy ideig, miközben külső-belső nyomásegyensúlyra törekszenek (?).

A folyadékokban, vízben képződő buborékok is kétfélék: oldatból felszabaduló gáz hozhatja létre egyfelől (pl. CO2), másfelől felforraláskor pedig gőzbuborékok keletkeznek. Ezekre jellemző, hogy felfelé mozognak, és eközben kitágulnak: belső nyomásuk a folyadékban elfoglalt mélységi helyzetük függvénye. Az edény fenekén levőkre nagyobb nyomás hat, mint feljebb, ezért kezdetben kisebbek, felfelé haladva nagyobbodnak és mivel csökkenő külső nyomás hat rájuk, belső nyomásuk is csökken, ami térfogatváltozással (növekedéssel) jár együtt.

Előző kiegészítése:

Lényeg az, hogy a folyadékokban előálló buborékokat egy náluk jóval sűrűbb, nagyobb nyomású közeg határolja. A külső nyomás hatására a belsőnek is nagynak kell lennie. Ez a felszín vagy külszín felé történő mozgás közben megváltozik, lecsökken, miáltal a térfogat nő.