Elképzelhető hogy a Föld egy összezsugorodott, lekérgesedett, kihűlő félben lévő csillag, működő magfúziókkal a belsejében?

Nem. Nézz utána a csillagok kialakulásának.

A csillag akkor jön létre, amikor akkora tömegű anyag (főleg hidrogén és hélium, mert minden nehezebb anyag mcsak a csillagokban jön létre) gyűlik egybe, hogy a közepében elég nagy legyen a gravitáció okozta nyomás, hogy az atommagok is összeomoljanak tőle. (Ami azt is jelzi, hogy az atomot egybetartó erő hatalmas, a gravitáció pedig gyenge.)

Legalább olyan 0,08 naptömeg kell a hidrogénfúzió beindításához. A Jupiter (ami *317,8-szor nagyobb tömegű a Földnél) "mindössze" 0,001 naptömeg. A 2. legnagyobb bolygónk, a Szaturnusz már csak 0,0003.

De a csillagokból sosem lesznek bolygók. Típustól föggően lehet belőlük végül fekete vagy fehér törpe, vagy neutroncsillag, vagy akár fekete lyuk, de bolygó soha.

A magban lévő vas valóban egy csillagban jött létre, de nem a "Föld-csillagban", hanem egy régen elpusztult csillagban, ami a Naprendszer környékén robbanhatott fel szupernóvaként, sok milliárd éve.

Ha most is termonukleáris folyamat zajlana a magban, akkor azt már mérték volna a műszerek, pl. a neutrínó detektorok. Másrészt egy csillag halálának nincs olyan forgatókönyve, hogy ilyen szinten "elfogyjon", miközben még működik a magja. Fizikailag nem működik a dolog.

Nem.

A vas nem annyira szeret fuzionálni, nem véletlenül csak a szupernovákban történik.

A Föld túl "könnyű" ehhez. A hidrogént se tudná fuzionálni, nemhogy a vasat - arra még a Nap sem képes, pedig pöppet nagyobb és nehezebb a Földnél.

Kérdező, jelenleg a Nap is csak arra képes, hogy a hidrogént átalakítsa héliummá. A sokkal-sokkal nehezebb vasat nem bírná a Nap átalakítani. Szerinted akkor a parányi Föld erre hogyan lehetne képes?

Egyébként is, normális körülmények között egyik csillagban sem alakul át a vas magfúzióval nehezebb elemmé. Ehhez akkora szupernóva-robbanás kellene, ami az egész galaxisban látszódna (ha jól tudom). A parányi Föld elég szerény kis égitest ahhoz, hogy bármit, még héliumot is átalakítson a tömegével. Erre még a Jupiter sem képes, ahogy írták fentebb. Sőt, még az ún. barna törpék sem képesek a magfúzióra, amik pedig még a Jupiternél is sokkal-sokkal nagyobbak.

Magfúzió nem folyik a magban, de bomlás igen. Egy természetes atomreaktorként működik.

Fúzióhoz túl kicsi a nyomás.

Elpusztuló csillagból sosem lesz kőbolygó (mármint szilárd kőfelszínű, magmás-vasmagos bolygó). A nehéz elemek elnyomó többsége szupernóva-robbanásokban keletkezik és nem is marad ezért vissza a csillagban nagy mennyiségben, hanem szétszóródik a csillagközi térben. Aztán, ha ott ez a por összeáll, abból lesz bolygó.

Az ilyen csillagrobbanások pedig csak olyan nagy méretű-tömegű csillagokkal fordulnak elő, amelyeknek visszamaradó "hullája" is nagyságrendekkel nagyobb tömegű a mi napunknál, hát még a bolygóknál.