Az orvostan egzakt tudomány? Egyáltalán van-e egzakt tudományág?
Én úgy veszem észre, hogy az orvostan tapasztalatokra épít (mint a kémia is önmagában), illetve statisztikai módszerekhez folyamodik, amikor valamit ki szeretne deríteni. Én nem vagyok orvos, csupán tájékozott laikus, de azt látom, hogy pl. amikor találnak szignifikáns korrelációt egy betegségek kialakulása és egyes körülmények (pl. sok glutén fogyasztása stb.), akkor kijelentik, hogy ezt a betegséget a sok glutén fehérje fogyasztása előidézheti. Ezek szerint azt nem tudjuk megmondani hogy miért, mi okból okozza pl. a glutén a betegséget, nem tudunk rá magyarázatot adni. Legalábbis én így látom, ha van itt hozzáértő, akkor meggyőzhet az ellenkezőjéről.
Én fizikus vagyok, a fizika ennél egy sokkal egzaktabb tudományág, igaz, én inkább kvázi-egzaktnak látom, de ez inkább annak köszönhető, hogy a matematika több 100 éves lemaradésban van a fizikához képest. A A matematikai módszerek hiánya miatt nem tudjuk megoldani egzaktul már a 3 test problémát sem, csupán közelítéseket végezni, nem is beszélve az 1000 test problémáról. A fizikában nagyon kevés rendszer oldható meg egzaktul, többnyira ha van egy rendszerünk, akkor mindig addig pofozgatjuk, olyan feltevéseket és közelítéseket alkalmazunk, amíg a diffegyenletei olyan alakúvá nem válnak mint egy megoldható rendszer diffegyenletei (tipikusan oszcillátorra vezetünk vissza mindent).
A kvantumtérelméletben is ragyogó módszereink vannak a tízmilliószor tízmilliós ritka mátrixok invertálására, de ezek mind-mind közelítéseket használnak.
Azt hozzá kell tenni, hogy ezek a közelítések teljesen jogosak, mert a valós, mért eredményekkel eléggé megegyező értékeket kaphatunk, de mégsem egzaktul oldottuk meg a problémát.
Ne másszunk már ezertestproblémás szintre. Lejjebb is van gáz. Majd akkor beszélj arról, hogy a fizika egzakt tudomány, ha valaki
- ki tudja mérni egy elektron pontos helyét
- ki tudja számolni egy örvény mozgási irányát
- meg tudja mondani egy anyag elfáradásának pontos időpontját
- számítás alapján meg tudja mondani előre egy gőzturbina pontos teljesítményét
stb. stb., stb.
Ne tévesszük össze az egzaktságot a kísérleti tapasztalatok esetleges csekély ellentmondásaival.
1:
Én nem ezt kérdeztem. Nincsen semmi "gáz" a kérdésemben, se lejjebb, se fentebb.
"- ki tudja mérni egy elektron pontos helyét"
Már megbocsáss, de definíciószerűen nem tudjuk megmondani az elektron pontos helyét, és ez a tény kvázi alá is támassza a kvantummechanika alapjairól az elképzeléseinket. Nevezetesen azt, hogy a világ nem determinisztikus, csak a kvantummechanikában csak valószínűségekről van értelme beszélni. Nyilván nem írtad volna a kommentedet, ha hallottál volna a kvantummechanikáról, így viszont nem tudom miért írtál ilyet.
"- ki tudja számolni egy örvény mozgási irányát "
"- meg tudja mondani egy anyag elfáradásának pontos időpontját "
"- számítás alapján meg tudja mondani előre egy gőzturbina pontos teljesítményét "
Mint mondottam volt, a legtöbb fizikai probléma a matematika több 100 éves lemaradattságának köszönhetően nem oldható meg egzaktul. A fizika teljes egzaktságát a matematika gátolja meg.
Csak hogy tisztába tegyük a dolgokat, ha a fizika nem korrelálna a valósággal, attól még lehetne egzakt. Ugyanis az egzaktság nem azt jelenti, hogy a valósággal teljesen megegyező eredményeket kapunk az utolsó tizedesjegyig.
Kedves kérdező!
Abban igazad van, hogy nagyon sok esetben nem ismerjük az orvostudományban a folyamatok hátterét, pusztán a vélhető okok és a következmény közötti kapcsolatot sejtjük. De ez nem jelenti azt, hogy a háttér nem tárható fel (vagy hogy ezzel ne foglalkozna az orvostudomány).
Például ha a cukorbetegséget nézzük, arra viszonylag hamar rájöttek, hogy az inzulin hiánnyal (illetve az inzulin iránti érzéktelenséggel) függ össze, de azt, hogy az inzulin pontosan hogyan, milyen úton fejt ki hatását, pontosan milyen ok-okozati összefüggések állnak a háttérben, csak később ismerték fel (mára elég jól ismert).
Ugyanígy lehet példának hozni az antibiotikum használatot. Mikor Fleming felfedezte a penicillint, pusztán annyira jött rá, hogy ez egy olyan anyag, ami elpusztít bizonyos baktériumokat. Arra, hogy hogyan fejti ki hatását (sejtfal szintézis gátló), csak jóval később jöttek rá. Ma már mesterségesen is tudnak tervezni antibiotikumokat.
Tehát az alapvető összefüggések feltárása (amiről te is írsz) csak az első lépés, a háttér felderítése csak később történik meg. Ez érthető is, hiszen az emberi test rendkívül összetett rendszer, így nem triviális megjósolni, például egy anyag milyen hatással lesz rá.
A te értelmezésedbe nem létezik egzakt tudomány.
A tudomány jellegzetesen egy témában az ismeretek adott szintjén megfogalmazott modellek összessége, amelyet a kompetens emberek zöme egyetértésben elfogad. A kutatás tárgya pedig az, hogy egyfelől egy új jelenség miképpen illeszthető az addigi modellbe, másfelől miképpen lehet szükség esetén a régit módosítani úgy, hogy az ismét ellentmondásmentes és az addigi tapasztalatokat magyarázó legyen.
A tudomány éppen ezért egyetlen területen sem végleges, csak annak elfogadott (közmegegyezéssel). Az orvostudomány olyan területet vizsgál, ami kellően bonyolult ahhoz, hogy még sok mindent ne legyen képes az ember megmagyarázni. Az egzaktsága nem vitatható, mert a célja és módszerei ugyanazok. Megismerni és megmagyarázni a tapasztalható jelenségeket. Ilyen felfogásba na fizika sem egzakt, és egyre kevésbé az, amint mélyebb rétegei felé haladunk.
Kicsit furcsán értelmezed az egzakt tudomány fogalmát.
De ha azt elfogadod, hogy a fizikai világ "nem determinisztikus", akkor miért várod el az emberi testtől, vagy bármilyen biológiai objektumtól, ami a fizikai világ része, fizikai (és kémiai) kölcsönhatásokkal működik, hogy determinisztikus legyen?
"Ezek szerint azt nem tudjuk megmondani hogy miért, mi okból okozza pl. a glutén a betegséget, nem tudunk rá magyarázatot adni. "
Ez attól függ, hogy milyen volt a kísérleti elrendezés. :) Ha csak azt nézzük, hogy a betegek én nem betegek között milyen volt a glutén fogyasztási szokás, akkor abból tényleg nem lehet okozati összefüggést felderíteni. De ez elvileg evidencia. Viszont, ha random kontrolált kísérletet állítanak össze, ahol a teszt csoportban véletlenszerűen jelölik ki azokat, akiknek diétájában megnövelik a glutént, akkor a kísérlet végén a betegség megjelenése elvileg, ha okosan kiegyenlítették az egyéb mintázatokat, felállítható egy okozati kapcsolat a glutén fogyasztás és a betegség megjelenése között bizonyos valószínűséggel. És akkor a genetikai háttér sokszínűségére még mindig nem kontroláltunk.
Ez lehet, hogy nem tetszik neked, de ez maga a megtestesült egzakt tudomány. Az alkalmazott tudományos módszertan nem attól lesz egzakt, hogy a modeljeinek van analitikus megoldása.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!