Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Mi a bizonyíték arra, hogy...

Mi a bizonyíték arra, hogy minden élőlénynek közös őse van?

Figyelt kérdés
Nem jöhetett létre több helyen is ugyanolyan egysejtű?

2015. okt. 1. 21:09
1 2
 11/15 sadam87 ***** válasza:
87%

#2

Nos, elvileg tényleg lehetséges, hogy kétszer kialakult pont ugyanolyan formában az élet. Ám a valószínűsége elenyészően kicsi. Még ha el tekintünk azoktól a véleményektől, hogy az élet spontán nem alakulhatott ki (ami amellett, hogy teljesen tudománytalan, nincs tisztában a modern tudományos eredményekkel és a valószínűség számítás alapjaival sem), illetve ha eltekintünk attól a jogos érvtől, hogy ha kétszer alakult ki az élet, az egyik típus jó eséllyel kiszorította a másikat, akkor sem magyarázható az élőlények egyformasága azzal, hogy pontosan ugyanazok a körülmények szükségesek.

Miért is?

1. Mint említettem, a genetikai kód (néhány apró eltéréstől eltekintve) minden élőlényben ugyanaz. Értsd ezt úgy, hogy ha egy emberi gént (pl inzulin gén) beültetünk egy baktériumba, akkor az ott működik Még ha feltételezzük is, hogy a genetikai kód nem teljesen véletlenszerűen alakult ki (aminek, úgy tudom, van némi alapja), akkor sem valószínű, hogy teljesen véletlenül pont ugyanaz a kód jött létre kétszer egymástól függetlenül.

2. Ha ez nem elégít ki, nézzük meg a fehérjéket. Mint említettem (néhány kivételtől eltekintve) mind ugyanabból a 20 aminosavból épül fel. A kivételek nagy részénél az aminosav a fehérje elkészülte után módosul. Ráadásul azt sem mondhatjuk, hogy csak ezek az aminosavak vannak meg az élőlényekben, hiszen rengeteg más aminosav játszik bennük fontos szerepek (egy példát mondok: a gamma-amino-vajsav (GABA) nagyon fontos ingerületátvivő anyag az idegrendszerben).

Ugyanez igaz a többi, korábbi válaszomban felsorolt dologra. Bár elméletileg lehetséges, hogy kétszer is pont így alakult ki az élet, a valószínűsége elképesztően kicsi. A szükségszerűséggel sem indokolható a kétszeri pont egyforma kialakulás, hiszen épp a kivételek mutatják meg, hogy az élőlények a tipikustól eltérő változatokkal is teljesen életképesek lehetnek.

Egyébként például a különböző molekuláris törzsfák is a élet közös eredetét támasztják alá.

Szóval igazából csak a természettudomány (szükségszerű) módszertana (az emberi megismerés korlátai) miatt kell azt mondanunk, hogy nem 100 %, hogy az élet közös eredetű. Ez elméletileg nem kizárható, de az összes létező eredmény a földi élőlények közös eredetét támasztja alá.


#10

Egyrészt azért az alapján is lehet következtetni, amit a földi életről tudunk.

Másrészt még annyit megjegyeznék, hogy az, ha a Marson életet találnánk, nem biztos, hogy előbbre vinne, mert lehet, hogy az élőlények átjutottak a Földről a Marsra - vagy vissza.

2015. okt. 2. 19:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/15 anonim ***** válasza:

"Egyrészt azért az alapján is lehet következtetni, amit a földi életről tudunk."

Jaja, persze, de azt nem, hogy mi az ami a puszta véletlennek köszönhető, és mi az, ami szükségszerű.


"Másrészt még annyit megjegyeznék, hogy az, ha a Marson életet találnánk, nem biztos, hogy előbbre vinne, mert lehet, hogy az élőlények átjutottak a Földről a Marsra - vagy vissza."

Hát igen, de azért előrébb lennénk: ha teljesen más lenne a marsi élet, az sok mindenre választ adhatna. Ha nagyon hasonló, az meg több okból is lehetséges.

2015. okt. 2. 20:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/15 anonim ***** válasza:
4%
Semmi. Mégis ebben kell hinni, mert ezt taníssák ! Ámen. :P
2015. okt. 2. 20:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/15 sadam87 ***** válasza:

"Jaja, persze, de azt nem, hogy mi az ami a puszta véletlennek köszönhető, és mi az, ami szükségszerű."

Fentebb írtam, valamilyen szinten lehet következtetni erre (nyilván, egy hasonló élővilág alapján biztosabb következtetéseket vonhatnánk le, de némely következtetés így is elég megbízható). Had fejtsek ki bővebben egy példát. A genetikai kód szinte minden élőlényben ugyanaz. Ugyanakkor találunk néhány eltérést (például az emberi mitokondrium és néhány baktérium esetében). Ezek tökéletesen működőképesek az eltérések ellenére. Ez elég erősen utal arra, hogy más genetikai kód is működőképes lehet.

[link]

De had menjek tovább: lehetséges mesterséges genetikai kódot is létrehozni. Ebben az esetben mi határozzuk meg, melyik kód milyen aminosavat kódoljon (mesterséges tRNS-ek és tRNS szintázok segítségével). A fehérjeszintézis folyamata így is ugyanúgy működik. Még ha bizonyos szükségszerűségek feltételezésével élünk is, nem valószínű, hogy mind a 20 aminosavnak pont ugyanazokra a kódokra lett volna szüksége.

[link]

2015. okt. 2. 21:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/15 anonim ***** válasza:
100%
Egyébként Sir Butcher válaszára reagálva hozzátenném, hogy először valószínűleg ribozim (RNS enzim) alapú élet jött létre, nem fehérje alapú (ami ugye felvetné a tyúk és tojás problémát), de később a fehérje-DNS kombó kiszorította őket, ezért is olyan ritkák manapság a ribozimek.
2015. okt. 2. 22:59
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!