Mi a bizonyíték arra, hogy minden élőlénynek közös őse van?

Minden élőlényben DNS az örökítőanyag (vírusokban lehet RNS is, de azokat nem szokták élőkénynek tekinteni).

Minden élőlényben hasonló mechanizmus alapján zajlik a DNS másolása.

Minden élőlényben ugyanúgy fejeződnek ki a kódolt tulajdonságok (a DNS-ről RNS íródik át, az fehérjét kódol).

Minden élőlényben hasonlóan képződnek a fehérjék (riboszómákon, tRNS segítségével, ...).

Minden élőlényben ugyanaz a genetikai kód (néhány minimális eltérés lehet).

Nagyrészt ugyanabból a 20 aminosavból épülnek fel az élőlények fehérjéi (van néhány plusz, különleges aminosav, de általában nem nagy a jelentőségük).

A legtöbb élőlényben hasonló a sejthártya felépítése: az alapja egy foszfatid kettős réteg (az Archaea csoportban kicsit eltér ettől, ott éterek vannak észterek helyett).

(Most ennyi közös tulajdonság jutott eszembe.)

Ha többször, egymástól függetlenül alakult volna ki az élet a Földön, nagyon valószínűtlen, hogy minden esetben ugyanezekkel a tulajdonságokkal rendelkeztek volna a létrejött élőlények. Sokkal valószínűbb, hogy az élet közös eredetű.

> „Tehát nincs bizonyíték csak valószínű?”

Szerinted mire van TÉNYLEGES bizonyíték? Lehet, hogy a világot két perccel ezelőtt teremtették minden emlékünkkel együtt, és akkor minden élőlény egymástól függetlenül jött létre. (Eltekintve néhány vacaktól, aminek nagyságrendileg legfeljebb 2 perces életciklusa van.)

De senkisem állította, hogy egy mai egysejtű, minden mai sejtszervecskével eyszercsak bumm, megjelent...

Sokkal valószínűbb, hogy valami a mai prionoknál is primitívebb élőlények spontán jöttek létre, sejthártya és minden hasonló nélkül - egyszerű fehérjék, melyek adott körülmények között létrehozzák a saját, többé-kevésbé azonos másolataikat. Ezt ma mi egyáltalán nem hívnánk életnek, de egy olyan helyen, ahol nincs élet, és semmi nem fogyasztja a szerves (és szervetlen) anyagot, ott ez a valami a császár, ami mindent meg tud hódítani. És innen, a nem tökéletes másolás és/vagy külső sugárzások, sérülések miatti változásokat már az evolúció remekül befolyásolja, hiszen itt is megvannak a szelekciós tényezők - ami el tud vezetni az első primitív sejthártyás sejtek felé. És nem véletlenül vegetált az élet jó évmilliárdot ebben az állapotban, mire felbukkantak a mitokondriumok (melyek valószínűleg bekebelezett másik sejtek voltak), egyéb sejtszervecskék és az egyre összetettebb fehérjék, DNS-ek, melyek lehetővé tették a soksejtes szerveződést.

"Ha többször, egymástól függetlenül alakult volna ki az élet a Földön, nagyon valószínűtlen, hogy minden esetben ugyanezekkel a tulajdonságokkal rendelkeztek volna a létrejött élőlények."

Ezt igazából nem tudjuk... Valószínákeg tényleg ez a helyzet, de az a baj, hogy csak egy életet ismerünk. Jó lenne látni, hogy pl. a Marson maradt-e valami élet, vagy a Jupiter jeges holdjain. Elképzelhető, hogy ugyan azt fogjuk találni, mint itt, mert lehetséges valamilyen eddig nem ismert törvényszerűség, ami megszbaja, hogy milyen lehet a membrán, hogy mehet az információ áramlás, kifejeződés, és az ezekhez tartozó molekulákat. (persze a genetikai kód kevéssé determinált, bár állítólag az is tükröz olyan mintázatokat, ami alapján nem ostobaság egy másik bolygón is hasonlóra számítani.)

Mindenesetre amit az első válaszoló leírt, semmi kétséget nem hagy a közös eredetre vonatkozóan. Elképesztő belegondolni, hogy valamennyi élőlény a bolygónkon fundamentumában mennyire hasonló.