Mi lehet az összeadás és szorzás között?
A kérdés valójában kicsit bonyolultabb. Legyen:
H(a;1;b) = a+b
H(a;2;b) = a*b
H(a;3;b) = a^b
...
A kérdés, hogy H(a;n;b)=? (n nem egész szám), ennek speciális esete, ami a fenti kérdés is, hogy
H(a;1.5;b)=?
(Régóta foglalkozom a kérdéssel és nem olyan egyszerű, hogy az átlagukat veszem.)
Na ez érdekes, amit az utolsó mond. Kezdjünk definiálgatni.
H(a1;n1;b1) <= H(a2;n2;b2), ha 1<a1<=a2, 1<n1<=n2, 1<b1<=b2
(Számoljunk az általánosság biztonsága kedvéért csak 1-bél nagyobb skalárokkal.)
Tehát
a+b < H(a;1.5;b) < a*b
Amire egyenlőre jutottam:
f(a,b):=H(a;1.5;b)
A sejtés:
H^-1 ( f(a+b, ab), 1.5, 2 ) = f(a,b)
Ahol H^-1 ( H(a,n,b), n,b) = a
Amiből:
f(a+b,ab)=f(f(a,b),2)
Két (egymással ekvivalens) esetre tudjuk értelmezni:
Ha ab=2, akkor f(a,b)=a+b
Ha f(a,b)=a+b, akkor ab=2
Különben f(x,y)=?
Az a gond, hogy kvázi akárhogy lehet definiálni ezt a bizonyos H(a;1,5;b)-t. Pl.:
1 ≤ n ≤ 2 esetén
H(a;n;b) := a * (n-1)*b + (2-n)*b
vagy
H(a;n;b) := (a+b+ab)/2
Ha nincsen egyéb elvárás, kritérium, akkor bármelyik megteszi. 1 ≤ n≤ 2, 1 ≤ a, 1 ≤ b esetén volt egy kikötésed, hogy
H(a;1;b) ≤ H(a;n;b) ≤ H(a;2;b)
De ez is tulajdonképpen légből kapott kikötés, miért kellene így lennie és miért pont ezeknél a feltételeknél?
Miért kellene H(a;n;b)-nek H(a;1;b) és H(a;2;b) közé esnie?
~ ~ ~ ~ ~ ~ ~
Mindenesetre amit elkezdtél pedzegetni itt az utolsó kommentekben, azt n>1 esetére tetted, pedig pont az n=0 illetve az n=1 az érdekes. Ugye pl. a különböző műveletekre vannak olyan esetek, mikor:
H(a;n;b) = a
H(a;1;0) = a
H(a;2;1) = a
H(a;3;1) = a
H(a;4;1) = a
H(a;1,5;b) esetén milyen b-re várjuk, hogy H(a;1,5;b) = a? Lineárisan interpolálódjon ez a bizonyos b? Vagy hogyan?
~ ~ ~ ~ ~ ~ ~
Szintén érdekes kérdés, hogy ha a szorzás az összeadás iterálja, akkor H(a;1,5;b) iterálja a H(a;2,5;b). Oké, de ezt hogyan kell értelmezni? Értelmezhető-e ez így egyáltalán?
~ ~ ~ ~ ~ ~ ~
Másik oldalról:
(∀a)(∀b) H(a;1;b) = H(b;1;a)
(∀a)(∀b) H(a;2;b) = H(b;2;a)
Viszont!
(∃a)(∃b) H(a;3;b) ≠ H(a;3;b)
(Pl.: 2³ ≠ 3²)
Magyarán az összeadás és a szorzás kommutatív és asszociatív, a hatványozás viszont nem az. Ha n∈ ℕ esetén élet határ van. Viszont ha n nem egész, akkor a határ valahol 2 ≤ n ≤ 3 körül van, de pontosan hol és miért pont ott?
~ ~ ~ ~ ~ ~ ~
Oké, pl. a hatványozásnál a kitevő is csak természetes szám lehet, ha a művelet eredeti, valós jelentését nézem. De a hatványozásnak vannak szigorú azonosságai, ami alapján triviális volt kiterjeszteni a hatványozás műveletének értelmezését negatív, racionális, illetve irracionális kitevőkre is. De itt ilyen azonosság nincs, sőt a műveletek tulajdonságai – n∈ ℕ, de főleg n={1,2,3} esetén – élesen különböznek egymástól.
~ ~ ~ ~ ~ ~ ~
Továbbra is tartom, hogy ennek a kérdésnek – ennyi feltétel, kritérium mellett – nincs értelmes válasza. Nem akarom azt mondani, hogy teljesen értelmetlen a kérdés, hogy ne lenne érdekes ezen elgondolkodni, de összességében mégis azt kell mondanom, hogy ebben a formában nincs értelme választ keresni rá. Értelmes választ keresni csak magától érthetődő egyéb kritériumok esetén lenne értelme, de ezeknek a feltételeknek tényleg triviálisnak kell lenniük. (Számomra az, hogy 1 ≤ n≤ 2 esetén igaznak kell lennie, hogy H(a;1;b) ≤ H(a;n;b) ≤ H(a;2;b) nem tűnik triviálisnak.)
Nagyon jó válasz az előző!
Én erre azt mondom, hogy akkor szűkítsük a lehetőségeket.
Először is n = 1, 2, 3, 4 eseteket megvizsgálva azt feltételezem, hogy
(∀z_x) H(a;n;b)<H(a+z_1;n+z_2;b+z_3), a, b, n, z_x 2-nél nagyobb valósok és z_x akármilyen nem nulla kicsi szám. (Tapasztalat útján erre a feltételezésre jutottam.)
Másik sejtés: Ha a+b és a*b kommutatív, akkor H(a;1.5;b) is kommutatív, de annak iterálja már valószínűleg nem.
Biztos, hogy a+b < H(a;1.5;b) < a*b , a és b > 2 esetén.
Biztos, hogy a*b < H(a;2.5;b) < a^b , a és b > 2 esetén.
Ha az ún. félig iterálás műveletet elvégezzük kétszer az összeadáson, akkor szorzást kell, hogy kapjunk. A nem egészszámú iterációt kellene feltalálnunk.
"H(a;1,5;b) esetén milyen b-re várjuk, hogy H(a;1,5;b) = a? Lineárisan interpolálódjon ez a bizonyos b? Vagy hogyan?"
Valószínű, hogy nem lineáris, de ez csak sejtés.
"... Értelmezhető-e ez így egyáltalán?"
Abból indulok ki, hogy nem létezik értelmezhetetlen, csak értelmezetlen dolog.
H(a;2+|z|;b) nem kommutatív z nem nulla esetén, ez is csak egy feltételezés.
Talán nem tűnik minden feltételezés és sejtés triviálisnak és egyértelműnek, de ezekben gondolkozom, amíg nem jutok ellentmondásra ... akkor valamin módosítok.
Arra a konklúzióra jutottam, hogy
H(a;1.5;b) = b gyök(a) + a/(gyök(a)+1)
Viszont ez se nem kommutatív, se nem teljesíti minden esetben a relációs sejtéseinket és még a H(2;x;2)=4-et sem tartja be.
Az alapötlet az volt, hogy vegyük az ún. Steinix-átlagát az a+x és a*x-nek, mely:
Az a+ax -nek lenne a funkcionális négyzetgyöke, melyet önmagába helyettesítve az eredeti fgv-t kapjuk meg. Ezt a fgv-t megtaláltam, azt látjátok ott fent ...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!