A fonalra függesztett golyó kísérleténél a súly megsemmisül. Ez valóban így van?
Tényleg megsemmisül súly?
Vagy az író mást érthetett a súly kifejezés alatt? (1770-ben íródott ez.)
Így van az egész gondolatmenet:
A fonalra függesztett golyó kísérleténél a súly megsemmisül. A golyó annyira húzza a fonalat, amennyire a fonal a golyót. A test ellenállása tehát kizárólag a tehetetlenségi erőtől származik.
Ha a fonal erősebben húzná a golyót, mint a súly, akkor a golyó felfelé szállna. Ha a súly jobban húzná a golyót, mint a fonal, akkor a golyó lehullana.
Ezt a következtetést is furcsának találom:
A test ellenállása tehát kizárólag a tehetetlenségi erőtől származik.
válasza:Szerintem egyszerű fordítási hiba! Egy angol szakos egy fizikai cikket fordított - hibásan.
Kiegyenlítődik a helyes kifejezés.
A golyóra
[1] F = m * g erő hat "m" a tömege "g" a nehézségi gyorsulás. Ez az erő lefelé irányul. Ezt az erőt hívjuk súlyerőnek, vagy köznapiasan súlynak.
Newton II. tövénye alapján ha egy testre F erő hat, ez az erő
[2] F = m * a alapján "a" gyorsulást okoz.
Mivel azonban a golyó nyugalomban van, a lefelé ható [1] erő mellett kell még jelen lenni valamilyen másik erőnek, ami a lefelé ható erőt kiegyenlíti és kettejüknek az eredője (vektori összege) nulla lesz.
Ez a másik erő a kötél tartóereje, ami [1] erővel azonos nagyságú, de ellentétes irányú.
Szokták pongyolán (nem szabatosan) úgy fordítani, hogy a két erő megsemmisíti egymást.
Holott egyszerűen az összegük nulla.
Hogy az erők nem semmisültek meg, mi sem bizonyítja jobban, hogyha a kötelet elvágjuk, akkor a golyó lezuhan a még mindig létező [1] erő miatt!
válasza:Értem.
És ez a következtetés helyes?
"A test ellenállása tehát kizárólag a tehetetlenségi erőtől származik."
Én úgy tudtam, hogy a tehetetlenségi erő csak fiktív erő.
Vagy van benne ilyen is:
"A súly és a tehetetetlenségi erő közt az a különbség, hogy a súly ellenállása nem azonos minden irányban, a tehetetlenségi erőé viszont azonos."
Ez is azt sugallja, hogy a tehetetlenségi erőt valódiként fogta fel, de lehet, hogy rosszul értelmezem.
(Egyébként az eredeti írás francia.)
És köszönöm a megérkezett és a reményem szerint még érkező válaszokat.:)
Denis Diderot válogatott filozófiai művei
E cikkben azt fejtegeti, hogy hogyan fakadhat a mozgás magából az anyagból, és ebben vannak ilyen részek is.
Valóban lehetséges tehát, hogy a fordítók nem mozogtak teljesen otthonosan a fizika világában.
válasza:Egy 1771 -es cikkben nem bíznék meg feltétel nélkül.
A golyó tömege megmarad ugyanúgy, egyszerűen nem elég nagy ahhoz, hogy elszakítsa a fonalat. Ha például a fonal végét a kezedbe veszed, tapasztalni fogod, hogy nehezebb a golyóval, mint a fonál magában, vagyis a tömeg egyértelműen nem semmisült meg.
válasza:A tehetetlenségi erőre miért nem igaz Newton harmadik törvénye?
Két test kölcsönhatása során mindkét testre azonos nagyságú, egymással ellentétes irányú erő hat.
Végülis nem olyan fontos, de ha már szóba hoztad, akkor érdekelne.:)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!