Ha nem nézzük a radioaktív hasadóanyagokat akkor melyik a legerősebb bomba?

Kedves kérdező pontosítsd kérdésed, mert ha jól értelmezem a kérdést akkor te a hagyományos robbanóanyagokra gondoltál, a válaszolók többsége pedig nukleáris fegyverekről írt.

A hagyományos robbanóanyagokat is több féle képen lehet csoportosítani:

[link]

Égési sebesség vagy tolóerő szerint is. Meg vannak robbanó keverékek, és önmagukban is fölrobbanni képes kémiai robbanó anyagok is.

[link]

És igen az oroszoknak és az amerikaiaknak is vannak nagyon nagy tömegű és hatóerejű nem nukleáris bombáik.

MOAB - néven futnak, a legkülönbözőbb összetételűek a kívánt cél vagy hatás érdekében. De vannak Cluster azaz kazettás bombák is amik 40 tankot tudnak egyszerre "kilőni".

Ám ha mégis a nukleáris/radioaktív fegyverekre gondoltál akkor kb ez a sorrend robbanó erő tekintetében:

-Piszkos bomba egy sima bomba mely radioaktív anyagot szór szét. Nincs nukleáris reakció. Csak utóhatásai sugárfertőzést és lakhatatlanságot okoznak a bevetési területen.

-Ennél jóval nagyobb hatású a sima atombomba, melyet hagyományos robbanóanyaggal bírnak robbanásra. (Azaz a radioaktív töltete jóval a kritikus tömeg alatt van és így a szétszórt radioaktív anyag minimális.) A csak atombombával rendelkező nemzeteknél kb ez van rendszeresítve. Ilyen volt a Hirosimai és Nagaszaki bomba is csak az egyik U235-ből a másik PU 239-ből készült. Utóbbit csak tenyésztő reaktorban lehet létrehozni, tehát ilyen is csak a nagyhatalmaknak van!

Az uránbombába kb 1kg tiszta U235 szükséges, ami egy pici golyócska!

(Érdekesség: Így készíthető pl bőröndatombomba, amiből 50-el "elvesztett" a Szovjet únió a felbomlásakor és nem tudják hol vannak mind a mai napig. Eddig csak 1db került elő egy Svájci vízi erőmű tövében, félig aktiválva!)

- Ennél nagyobb robbanóerejű a kritikus tömeggel bíró atombomba. Ehhez nem szükséges sok hagyományos robbanószer, csak annyi ami a két 12 kg -os félgömböt egymásba lövi. Ezt kizárólag a nagyhatalmak próbálták ki. 23kg U235 rettentő drága, és nagyon sok a keletkező radioaktív anyag is. Plusz nem hatékony mert a kezdeti robbanás láncreakció nélkül szétszórja a beleáldozott anyag nagy részét. Kipróbálták de senki nem használja.

- Fissziós atombombák. Tulajdonképpen egy neutronsokszorozó (fúziós) anyaggal (deutérium) kiegészített atombomba. Az urán magban üreg van, melybe a neutronsokszorozó anyagot be tudják fecskendezni, és így állítható a hatóerő, akár digitálisan "műszerfalról" beütve mekkora robbanást szeretnénk. Bár a neutronsokszorozás fúzió ez mégis atombombának számít mert a benne lévő radioaktív anyagot készteti hatékonyabb láncreakcióra, így az atom robbanás jóval nagyobb mint a fúzióból származó energia. Gyakorlatilag minden nagyhatalom ezt használja, ez van rendszeresítve!

- Neutronbomba. Egy fissziós (vagy fúziós) bomba melyet még pluszban neutronsokszorozó köpennyel vesznek körbe, és le hagyják róla a neutron visszaverő pajzsot. Ráadásul nagyon magasan robbantják föl. Így a robbanás hője és lökéshulláma nem éri el a talajt, de minden élőlény elpusztul a közelében (alatta).

Hivatalosan senki nem ismerte el a létét, valószínű az Oroszok és Amerikaiak építettek ilyet és ki is próbálták. Kína lehet hogy épített, Izrael képes lehet rá.

- Kobalt bomba: Egy neutronbomba amit körülvesznek olyan izotóp köpennyel ami Cobalt 60-á alakul a robbanáskor. Ez azért veszélyes mert közepes felezési idejű tehát kb 10 év alatt bomlik el, és közben viszont erős gamma sugárzást bocsájt ki! Ami halálos minden élőlényre. Elméletileg 1-2 ilyen légkörben fölrobbantott bomba a teljes föld élővilágát lepusztíthatná bakteriális szintig (+csótányok maradnának meg). Bunkerekben 10 évig nem lehet életben maradni, tehát az emberiség pusztulásával is járna! Teller Ede agyszüleménye ha jól tudom, tehát Amerikai de állítólag nem merték megépíteni sem, ha mégis akkor vagy nem tesztelték vagy jó mélyen a föld alatt... :/

- Hidrogénbomba: Csak a szuperhatalmak rendelkeznek vele és manapság már csak Interkontinentális rakétákba pakolják be, mert túl nagyok és nehezek. Hadászati célra nem csak tömegpusztításra városok eltörlésére alkalmasak.

Érdekesség hogy az Oroszok és Amerikaiak teljesen másképp építették meg. Mindkét típust egy hagyományos kis atombomba indítja. De az amerikainál egy ovális test egyik gyujtó pontjában van a másikban pedig a fúziós anyag

amire így "rátükrözik" fókuszálják a robbanást. Az oroszokénál a fúziós anyagot hagymahéj szerkezethez hasonlóan hagyományos robbanó anyaggal "nyomják" rá az atomrobbanásra. Mindkettő megoldás csak néhány nano secundumig tart ki, de ez elég is a fúzióhoz.

És igen a legnagyobb robbanóerejű bombákat is a nagyhatalmak építették de csak néhány darabot. Ezeket repülőről dobták le. És valóban a Cár bomba volt a legnagyobb légköri robbantás. Hogy föld alatti volt -e nagyobb azt nem lehet tudni.

Nem kívánok bombaszakértő lenni, de a kérdés világos.

Vannak olyan bombák, amelyekben valami módon szerepet játszik a hasadóanyag, és van az összes többi.

A kérdező ezen "összes többiről" érdeklődik.

Pontosító kérdése pedig. A többiből vett legerősebb bombának mi a hatóanyaga.

Az egyetlen többértelműség a "legerősebb" értelmezése. Induljunk ki abból, hogy nem szakértő tette fel a kérdést. A hétköznapi ember számára az a legerősebb, ami azonos körülmények között a legnagyobb rombolást végzi.

A szarkazmust értem. Hogy hogy jön ide, azt nem. Azt is értem, miért ennyi sok, nem a kérdésre adott válasz. És ez elszomorít.

Amúgy a kérdésre rendkívül egyszerű a válasz attól, aki ért hozzá. Mond egy nevet, esetleg értelmezi (körülírja), és megmondja a robbanóanyaga fajtáját. Nagyjából 3 sor. A többi fölösleges.

#EagleHUN

"(Érdekesség: Így készíthető pl bőröndatombomba, amiből 50-el "elvesztett" a Szovjet únió a felbomlásakor és nem tudják hol vannak mind a mai napig. Eddig csak 1db került elő egy Svájci vízi erőmű tövében, félig aktiválva!) "

Erre van valami forrás is, mert ez érdekelne. Elég izgalmasnak hangzik :)

A legtöbb bomba 2-3 anyagból készül. Az első az inicializáló töltet, a második vagy detonációt gyorsító anyag vagy már maga a fő robbanóanyag. Viszont ezek mindegyike lehet maga is keverék akár 2-3 khemikáliából összeállítva. Tehát egy bombán belül min 2 kémiai anyag de akár 10 fölötti is előfordulhat.

[link]

[link]