Lehetséges, hogy az űrt valami anyag tölti ki?
válasza:A 3. érdekel téged.
válasza:A hatás-ellenhatás törvénye alapján nincs szükséged ellenállást kifejtő közegre, hogy a hajtómű nyomást hajtson végre. Vagyis végülis mindegy, hogy az űrhajó gyorsítja a kilövellt gázmokekulákat, vagy azok gyorsítják az űrhajót, a kettő ugyanaz a folyamat. Ahogy pl. mindegy, hogy a Föld vonz téged vagy fordítva, az eredmény ugyanaz. Ezért hívják az ilyet kölcsön-hatásnak.
Ha az űrben lenne bármilyen ritka gáz, a csillagok fénye nem tudna eljutni hozzánk (mert nagyon messze vannak, ilyen rengeteg gáz biztosan elnyelné az összes fényt).
válasza:Ha lenne bármilyen közeg, akkor a bolygók pályáinak kiszámításakor is figyelembe kellene venni a közegellenállást. Az viszont látszik az égitestek mozgásán, hogy nem fékezi őket közegellenállás.
Energia meg nincs csak úgy magában, az egy tulajdonság.
válasza:"Ez nem mondta meg a valaszt nekem."
Nem is azért linkelte az első válaszoló, hanem hogy lásd, hogy már a kérdésed is hibás.
"a kiaramlo nyomas az ami ot elloki elore, de ennek a nyomasnak valaminek utkoznie kell ahhoz, hogy lokest hajtson vegre"
Nem kell.
válasza:Figyelj, szemléltetem neked.
Legyen az űrhajóm neve "labda-meghajtás".
Kimegyek az űrbe a labdámmal és eldobom magamtól F erővel, mire elrepül tőlem.
Csakhogy a hatás-ellenhatás miattugyanúgy ellököm magamat is a labdától, tehát én is elkezdek távolodni a kiindulási ponttól.
A két test tömegének aránya, hogy adott erővel mekkora gyorsulást érek el, tehát ha ellöktem a labdát F erővel, akkor én a(saját)=F/m(saját) gyorsulással kezdek eltávolodni, míg a labda a(labda)=F/m(labda) gyorsulással.
De elképzelhetsz mondjuk egy lufit, aminek kioldod a madzagját. NEM azért fog repülni, mert a kiáramló levegő nyomja a többi levegőt vagy ilyesmi. Ez a lufi ugyanúgy működne az űrben is: a levegőt kifújja egy irányba, ami őt is ellöki az ellentétes irányba.
Így kb. megvan a Newton 3. törvény?
A hatás ellenhatás sokkal érthetőbb lett mostmár, a labdás és puskás példával, de itt csak annyi a bajom ezzel a két példával, hogy ha a labdát meglokom, enis tavolodok a labdatol, ha a puskaval lovok, visszarug, az erohatas, nekiutkozik egy masik testnek ezekben.Mivel a puska is egy zart rens
dszer. Ugyan az mint a labda. Viszont a kiaramlo gaz eseteben miutkozik minek? ha van egy kompresszorom tele suritett levegovel, akkor ha en ezt egy pisztolyal kiengedem itt a foldon akkor erzem hogy a pisztoly jon hatrafele. Vagy mint mikor elszakad a levegocso. Ossze vissza cikal a cso a kiaramlo levegotol, mivel az elloki. De ha apszolut vakumom van, ami 0bar. Es en 1 bar nyomassal kiengedem a levegot a csobol, akkor nem ertem miert nem kell, hogy feltoltse a kozeget ahhoz h mozduljon. Olvastam h ha valami kozeg lenne akkor a bolygok mozgasa is masabb lenne, es ezert nincs ott semmi. Ezzel egyet kell ertenem. Mindent ossze vetve azt nem ertem, hogyan tudom osszerakni a kiaramlo gazt, a puskas hasonlattal.a puska vegenek utkozik a nyomas, ez loki elore a golyot, es ez loki hatra a puskat. De egy gazpalackbol kiaramlo gaz hogy gyorsitja a palackot az urben. Itt a nyomas semminek nem utkozik. Lehet leirtam vagy 6x ugyanazt, ezert elnezest.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!