Ha a fekete lyukak valójában szakadások a tér-idő szövetében, akkor hova vezet?

> Ha a fekete lyukak valójában szakadások a tér-idő szövetében, akkor hova vezet?

Ha… Kérdés, hogy hogy definiáljuk a szakadást. Mindenesetre az, hogy mi van a feketelyukak eseményhorizontján túl, arra a tudományos igényű válasz: Nem tudjuk.

> és ott mi lehet, ahol nincs tér és idő?

Kérdés, hogy ott van-e tér és idő. Valószínű ott is lehet ezeket a fogalmakat definiálni.

> lehet, hogy ott végtelen nagy vákum van?

Mi? A vákuum az anyag hiánya. Mit jelent az, hogy „végtelen” vákuum?

> Tudom, hogy a fekete lyuk már majdnem megállítja az időt, de az idő nem abszolút, ezért a szemlélő ugyan úgy érzékelné az időt, mint mi, és nem érzékelne lassulás, az eseményhozrizonton belül sem.

Elvileg valahogy úgy.

> Azt is tudom, hogy a szingularitásnak nincs mérete, de a térben egy nálánál nagyobb szakadást képes létrehozni.

Igen, a szingularitásnak pontszerű. Megint kérdés, hogy mit jelent az a szó, hogy „szakadás”.

> Szakadás alatt azt értem, hogy a relativitás mindkét elmélete a tér-idő szövetét egy kifeszített vászonhoz hasonlítja.

Hasonlítja. Hasonló hozzá. De nem ekvivalens vele, nem egy egzakt, matematikai leírása a téridőnek, csak egy szemléltetése. Ez olyan, hogy a Föld hasonló alakú, mint egy kissé összelapított labda, attól ez még nem jelenti azt, hogy fel lehet fújni, meg labdázni szoktak vele a réten.

> Egy fekete lyuk viszont át is szakítja

Nincs mit átszakítania. De a hasonlatban is rossz. Inkább !olyan!, !mintha! végtelenségig nyújtaná azt a bizonyos vászont. (Persze ezt nehezebb elképzelni, mert megszoktuk, hogy a vászon nem végtelenül rugalmas, nem lehet akármilyen mélységben nyújtani, mert előbb-utóbb elszakad. De itt a vászon csak hasonalt, mondjuk úgy ez a vászon lehet végtelenül rugalmas.) Lásd: [link] (csak itt az utolsó képen a horpadás mélysége végtelen, mi viszont csak véges mélységig látunk bele.)

Legalábbis ameddig látjuk a vászont, úgy néz ki, mintha ez történne, illetve az ismert fizikai törvények is valami ilyesmit mondanak, ha megpróbáljuk azért alkalmazni őket. Hogy aztán milyen ténylegesen a fekete lyuk belsejében a téridő szerkezete, topológiája, arról meg semmit nem tudunk. Van olyan elmélet, amit kb. úgy lehet szemléltetni, hogy az a bizonyos vászon nem végtelen mélységbe nyúlik, hanem egy másik ilyen lyukba fordul át. Olyan, mintha lenne egy „cső” azon a bizonyos vásznon. De ez is csak szemléletes kép, ami bizonyos mértékig korrekt, de bizonyos szempontból nem az.

Az új elképzelések szerint a fekete lyuk véges méretű: a közepén 3 db. összekapcsolódott húr van, amelyek Planck-méretű gömböt alkotnak, és erre tapad rá a többi húr.

Vagyis nem szakít át semmit, csak véges mennyiségek vannak benne.

Nem kell ezt szerintem túl komplikálni. A fekete lyuk szerintem nem más mint egy raktár, ahol az "anyag" gyűlik addig amíg az összes általunk ismert fermiont felzabálja. Minden agyagi részecske fermion. Az Univerzum hőmérséklete jelenleg 2.7 Kelvin. Ha majd az összes csillag elégeti üzemanyagát és nem keletkezik több csillag az Univerzum hőmérséklete kisebb lesz a fekete lyuk már nem lesz szingularitás, hanem egy objektum. Amikor pedig az legutolsó fermiont is eltünteti a nagy egyesített fekete lyuk az Univerzum energiája eléri az újabb Ősrobbanást. Tehát véleményem szerint ha komplexen vizsgáljuk a fekete lyuk fizikáját előkészítő műhely a következő Kozmosz kialakulásához.

Tudom fenti igen elméleti és nem bizonyított forgatókönyv iránt nagy az ellenszenv, ennek ellenére véleményem változatlan.

Én is a 6. válaszadóval értek egyet, igaz nem vagyok csillagász, se magasan képzett fizikus, ezen töprengve évekkel ezelőtt én is arra jutottam (persze nem tudmányosan levezetve), hogy abban az esetben amikor a feketelyukak minden anyagot magukba szippantanak még egymást is, akkor valamilyen változás megy végbe bennük, amitől fehér lyukakká(nem tudom ezt a megnevezést hol hallottam)/ősrobbanássá válik. Elég érdekes elmélet, ez alapján világ amit ismerünk ciklikus, ki tudja hány millióadik ciklusban vagyunk most, és hány lesz utánunk. Hülye kérdés, valószínűleg számtalan és a végtelenségig ismétlődnek. És, hogy kicsit beindítsam az olvasók gondolatait, belekeverem a z atomfizikából ismert határozatlansági tételt, (amit nagyon jól szemléltet schrödinger macskája) így ha minden egyes alkalommal kicsit máshogyan történik meg az ősrobbanás, mert minél kisebb szinten vizsgáljuk a részecskéket annál megjósolhatatlanabb a viselkedésük, (fényhullám is meg részecske). És mivel végtelen sok ősrobbanás van, és mindegyik kicsit más (persze kettő akár meg is egyezhet, ez nem rontja el az elméletet), így akármilyen világot elképzelünk(az ésszerűség határain belül) létezni fog, vagy valaha már létezett (például egy olyan, ahol nem írom le laikusként a mély tudományos teóriáimat.) Ez azért eléggé hasonlít a párhuzamos univerzumok elméletéhez, bár ott őket az 5. dimenzióként definiálják, az idő meg ugye a negyedik. Szóval ha tudnánk utazni az időben lehetséges lenne bejárni a párhuzamos dimenziókat? Azért még elméletileg sem, mert valószínűleg nélkülünk nem valósulna meg az ősrobbanás, azaz ha mi egy időgépben furikáznánk addig nem kezdődne meg a következő ciklus, ameddig véletlenül bele nem rohanunk egy fekete lyukba.

Remélem azért követhető voltam, és nem írtam le nagyon nagy baromságokat és ez nem jelenti azt, hogy így működne a világ, vagy én ebben hinnék, bár nem tartom kizártnak, amíg valaki meg nem cáfol, ez csak egy érdekes elmélet, amit azért osztottam meg mert látom, szerintem akik ezt a fórum bejegyzést olvassák esetleg érdekesnek találhatják.