Miért nem jók a génmódosított élelmiszerek és növények?

De jók. A GMOk elleni "érvek" döntő többsége egyszerű hülye hazugság. Itt is kaptál már válaszként párat.

#1: A RoundupReady technológia lényege, hogy a haszonnövény ellenálló egy glifozát nevű gyomirtóra. Ennek következtében éppen hogy csökkenthető a gyomirtóhasználat, mivel nem kell még a vetés előtt úgy megküldeni a mezőt, hogy semmi se nőjön ki rajta hetekig, és nem kell három-négy különböző gyomirtóval szórakozni, hogy a kukorica ne dögöljön ki, de a gyomok igen, hanem a kritikus időszakban lepermetezhetik az egészet glifozáttal. Vagyis így kevesebb gyomirtót kell kiszórni a földekre, ráadásul abból is a kifejezetten kevésbé veszélyes glifozátot. Mivel így nem kell szántani, nem is kell folyamatosan bolygatni a talajt, így az erózió is csökken, így fenntarthatóbbá válik a mezőgazdaság. Hogy a köztudatban miért terjedt el az ellenkezője, az rejtély.

Az #1 hozzászóló mondókájában ott a hiba, hogy egyrészt a GMO nem egyenlő a RoundupReady kukoricával, ez egy találmány az eddig leközölt sok százból, másrészt oké, akkor mit csinál a gazda, aki nem tud glifozátot szórni a földjére? Imádkozik egy jót és attól eltűnnek a gyomok? Az is gyomirtózni fog, csak szükségképpen kevésbé hatékonyan, tehát játszania kell többféle szerrel, hogy a kukoricáját ne irtsa el, de a gyomokat igen, szükségképpen kevésbé lesz hatékony, tehát csökken a hozam tehát éppen úgy gyomirtós lesz az a termény is, csak drágábban és egy szer helyett hármat tartalmaz.

Itt a #3 hozzászóló, ez egy teljesen általánosan elterjedt álláspont, mutatok egy példát, hogy lásd, mekkora hülyeség ez az álláspont: A növények úgynevezett R génekkel védekeznek a kórokozóik ellen, például a krumpli legfontosabb kórokozója, a burgonyavész (Phytophora infestans) ellen is léteznek hatékony R gének, mindenféle vad krumplifajokban, csak ezek éppen nem kerültek be a termesztett krumpli genomjába a háziasítás során. A termesztett krumpli viszont tetraploid, vagyis nem keresztezhető egyszerűen vad krumplikkal. Hollandiában viszont elkészítették a Bionica és a Toluca krumpllifajtákat, amikbe egy Solanum bulbocastaneum nevű vad krumplifaj egyik R génjét juttatták be, röpke negyvenhat évig tartott a dolog, az S. bulbocastaneum mellett az S. aculaue és az S. phureja krumplifajokkal is keresztezték közben, mire nagy nehezen sikerült bejuttatni egyetlen idegen gént a krumpli genomba. Hogy közben hány darab és milyen egyéb gének jutottak át, arról senkinek nincs a leghalványabb segédfogalma sem, a folyamat során senki sem ellenőrizte. Ez a két krumplitörzs így legalább egy idegen gént tartalmaz, és ismeretlen mennyiségű egyéb idegen gént. 2005 -re készültek el, egy évtizeddel fiatalabbak, mint az első Gm-termények, semmilyen hosszútávú tapasztalatunk sincs velük, a rövidtávúak is valami holland kísérleti telepen, a magyar környezet semmilyen módon sem tudott alkalmazkodni hozzájuk. Biztonsági vizsgálatokat nem végeztek rajtuk, igaz ilyenek nem is kellenek, mivel bármilyen nem-GM növény azonnal felhasználható emberi fogyasztásra is. Ha körülnézel a világhálón, láss csodát, már forgalmazzák is biogazdálkodóknak. Vagyis még a biogazdákat sem zavarja, ha egy krumpli frissen bekerült idegen géneket tartalmaz!

Ezzel szemben itt a Fortuna krumpli, ebbe két R gént juttattak be ugyanabból a S. bulbocastaneum fajból, csak éppen rekombináns DNS technológiával, tehát az egész folyamat talán ha két évig tartott, ráadásul teljesen biztosak lehetünk benne, hogy a krumpli ugyanaz maradt, csak ez a kettő gén jutott át, itt nem kell több száz esetleg több ezer ismeretlen idegen gén bejutásával számolni. Mivel az EUban gyakorlatilag lehetetlen GMOkat engedélyeztetni, a gyártó beadta az angedélykérelmet, majd vissza is vonta 2012 -ben úgyhogy a közeljövőben nem fogjuk vetni, Magyarországon pedig soha.

Meg tudná bárki indokolni, hogy miért gondolja, hogy a Fortuna krumpli termesztése/fogyasztása kockázatosabb, mint a Bionicáé? Mindkettő ugyanazt tudja, egy másik krumplifajból juttattak bele ugyanolyan R géneket, csak a Bionicába egy nagyon lassú, nagyon drága és nagyon pontatlan módszerrel, míg a Fortunába egy gyors, olcsó és pontos módszerrel. Mégis a Bionica minden hatásvizsgálat nélkül azonnal termelhető biogazdaságokban is, nyugodtan föltálalják neked is, a Fortuna termesztését pedig alkotmányban tiltottuk meg. Tudna bárki valamilyen észérvet mondani arra, mi az oka ennek a különbségtételnek? Ha egy módon juttatod be ugyanazt az R gént, akkor azonnal eheted, mint biokrumplit, ha egy másik módon, akkor sohasem, akárhány évnyi hatásvizsgálat után. Miért?

Aztán ott a #7 hozzászóló, aki már teljesen a Magyar népmesék szintjén mozog. Például a MON810 kukoricában bázispár pontossággal tudjuk, hova épült be a transzgén, benne van a szabadalmi leírásában is ( [link] ) ez a rekombináns DNS technológia legnagyobb előnye, amikor a genomba juttatsz egy új gént, nagyon egyszerűen vizsgálhatod, mert tudod mit keresel. Ellenben a "hagyományos nemesítés" során erre nem sok lehetőséged marad, mivel te magad sem tudod, mi változott a genomban és hol, így hosszú évekbe telik teljesen vakon megkeresni, hol a mutáció. Tehát ez egy olyan érv, ami valóban igaz minden nem-GM növényre, de pont nem igaz a GMOkra, érthetetlen, miért állítja pont az ellenekzőjét, ha komolyan venné a saját érvét, csak GMOkat kellene fogyaasztania.

Aztán ott a #10 válaszoló, újabb népmesei fordulattal. Minden új növényfajtát szabadalmaztatnak 1930 óta. Fajtaoltalomnak hívják. Magyarul ez az "érv" a valsóágban úgy hangzik, hogy minden növényfajtát szabadalmaztatunk húsz évre, nem használhatja bárki a vetőmagját, de ez senkit sem zavart az utóbbi nyolcvanöt évben. ( [link] )

"a MON810 kukoricában bázispár pontossággal tudjuk, hova épült be a transzgén"

De nem azért, mert oda akarták rakni, hanem random megszórták, el is találtak vele egy ismeretlen gént (szekvenciahomológia alapján talán ubikvitin ligáz), de ez csak utólag derült ki. Hogy pontosan milyen funkciót lőttek ki vele, senki nem tudja. A hagyományos nemesítésnél nincsenek ilyen random génbe és szabályozó régióba való benyúlások, ott homológ rekombinációval cserélődnek gének, ráadásul ezt már vagy tízezer éve csináljuk, tudjuk hogy nincsenek mellékhatások. A GMO-knál csak feltételezzük, de hosszú távú független vizsgálatok nincsenek és ugye nem is olyan régen azt is feltételeztük, hogy jó ötlet végigszórni a fél világot DDT-vel.

Ami a szabadalmat illeti, ha hagyományos vetőmagot veszek, ott nem adnak mellé egy cetlit, hogy ha a termést is vetőmagként használom, akkor beperelnek. Van ahol a hibrid vetőmagot megéri újból megvenni (kukorica) és van ahol nem feltétlenül (krumpli).

#14: Ezt mégis mi alapján állítod?

A vásárolt vetőmag tenyésztelepről van, ahol a termés maximalizálása érdekében optimális körülményeket biztosítanak a növénynek. Elkényeztetett szar, állandóan permetezni, büfiztetni kell, bizonytalan terméshozammal. Ha a sajátodat veted vissza több generáción át, az alkalmazkodik a tájhoz, jobban tűri a mikroklímát, élősködőket, stb. Ráadásul _ingyen_ van. Miért nem éri meg akkor? (Persze ésszel kell csinálni, mint a középkori paraszt, mindig a legjobb minőségű termést visszavetni, nem a legsilányabbat azzal, hogy "azt úgyse tudom eladni, másra nem jó".)

Te a hobbikertészt említetted, aztán most a nagygazdáról beszélsz, aki kombájnnal arat mondjuk 100-200 hektáron. Ez kb. olyan, mint a háziasszony főzése meg az Intercontinental konyhája. Nem ugyanazt csinálják nagyobban, hanem teljesen más világ, teljesen más technológiák hatékonyak.

Amit a termés egyenletességéről írsz, az ellentmond a személyes tapasztalatomnak is, amiben megerősített olyan egyetemi docens is, akihez gazdák százainak tapasztalatai futnak be.