Ma már többet tudunk?

Kicsit zavaros a linkelt anyag.

Mi a kérdés?

Darwin felfedezésinél többet tudunk? Hihetetlen mértékben!

A kreacionisták tovább próbálkoznak? De bezony ám! Viszont mindvégig nem tudnak letetenni semmit sem az asztalra néhány ősrég keletkezett írásból származó idézet mellé.

Ami itt le van írva, az rengeteg (általában kevésbé) igényes csúsztatás (például a baktérium csillót sikerült rögtön kétszer beleírni, ráadásul egyszer "csillósejtként", ami csak egy egészen kicsit teljesen értelmetlen), plusz van benne néhány jól elhelyezett önkényes dogma (például az információval kapcsolatban). Innentől kezdve nemigen kell mit hozzátenni.

Mindenesetre, ha bővebben érdekel, szívesen kifejtem a véleményem az egyes pontokkal kapcsolatban.

Elég sokszor leírtam már, így-úgy fogalmazva.

A tudomány fejlődésének fontos mozgatórugója a kételkedés és a meglévő tudás folyamatos újraellenőrzése, neadjisten javítása, módosítása az új ismeretek révén.

De ehhez a kételkedéshez a minimális jogalap a legalább akkora szakterületi tudás, mint azoké, akiknek elméleteit bírálni akarjuk.

Nos, pont ez a fontos rész hiányzik a kreacionistákból. Még laikusok számára is égbekiáltóan feltűnően hiányzik.

Az összes evolúciótámadó észrevételükből egyértelműen látszik, hogy meg sem értik azt az elméletet, amit cáfolni próbálnak.

Szóval, akinek bonyolult a kotyogós kávéfőző működése, az ne bírálja a gőzmozdony technikáját.

Nos, először is a pettyeslile kifejezés egybe írandó. Ezenkívül nem is egy fajt takar, itt valószínűleg az ázsiai pettyesliléről van szó. (Ezek nyilván nem érintik a lényeget, de azért mutatják a szerző igénytelenségét.)

[link]

[link]

Az, hogy a faj egyedei Alaszkában fészkelnek, és Hawaii-on telelnek tökéletesen igaz - a faj egyedeinek egy kis részére (lásd második link). Az útvonalukat tanulmányozták is műholdas nyomkövetővel.

[link]

Az út még valamivel hosszabbnak is bizonyult (4800/4900 km), mint amit az általad adott linkben írtak.

.....

Pár megjegyzés, mielőtt megpróbálnék felvázolni egy lehetséges magyarázatot:

"Ebből 6,8 gramm tartalék ellenszél esetére."

Ennek nagyon örülök, hogy ezt ilyen pontosan tudják. Mondjuk az érdekelne, hogy honnan (hogy tudják megállapítani, hogy mi az alap, és mi a tartalék).

"Ha nem rendelkezne ezzel a pontosan kiszámított zsírmennyiséggel, nem élné túl az utazást."

Az előbb írták, hogy tartalék is van. Vagy az ellenszelet is kiszámolta. Mellesleg itt eléggé kézenfekvő nekem a szelekció lehetősége (nincs elég zsír - nem éli túl - a több zsírt raktározó egyedek szaporodnak el).

.....

És akkor próbálok adni egy magyarázatot a jelenségre.

Mint írtam korábban, csak kevés egyedre jellemző ebből a fajból ez a vándorlási útvonal. A legtöbb egyed Ázsiában fészkel, és Dél-Ázsiában vagy Ausztráliában telel. Mivel itt legfeljebb viszonylag keskeny tengerszorosokon kell átrepülni, itt nem áll fenn az a helyzet, mint Hawaii esetében. Valószínűleg erről a területről származnak a Hawaii-on telelő madarak ősei is.

De hogy kerülhettek oda. Nos, lehetséges, hogy vihar sodort a vándorlás során néhány madarat át a Csendes-óceánon (a viharok időnként nagyon messzire el tudják sodorni a madarakat). A vándormadaraknál a fészkelés és telelés helye általában nem genetikailag kódolt, hanem egy bevésődés jellegű folyamat során tanulják meg. Azaz a fiatal madár az eredeti telelő és fészkelő helyre (vagy annak környékére) fog visszajárni. Tehát ha fiatal madarakat is odasodort a vihar, azokban már Hawaii rögzült be, mint telelő hely. Később őket követve az utódaik is ide járhattak telelni.

[link]

[link]

A tartalékok felhalmozása valószínűleg nem volt gond, mivel ez minden vándormadárra jellemző, függetlenül mekkora távolságot és hol tesznek meg. Ráadásul pettyes lilék nagy távolságra vándorolnak, az ilyen fajok általában viszonylag kevés helyen szoktak megállni pihenni (azt őszintén szólva nem tudom, az Ázsiában fészkelő és Ausztráliában telelő lilék vándorlása mennyiben különbözik ilyen szempontból a Hawaii populációétól, így erről többet nem tudok mondani).

A pontos tájékozódás viszont messze nem csak a lilék jellemzője a madárvilágban - elég csak a postagalambokra gondolni (pedig a galambok viszonylag keveset repkednek a nyílt tenger felett). A madarak tájékozódását több dolog is segíti: egyrészt képesek tájékozódni a Nap és a csillagok állása alapján, másrészt számos madárfajban kimutatták, hogy képes a Föld mágneses terét érzékelni, és ez alapján tájékozódni. Ezeknek tehát nem kellett evolúciós újdonságokként megjelenniük a pettyeslilékben. Természetesen az is érdekes, hogyan alakultak ki ezek a képességek az élővilágban, de ezek már - azt hiszem - szétfeszítik a hozzászólásom kereteit.

.....

Ez a hipotézisem a Hawaii-on telelő lilepopuláció kialakulására. Természetesen rengeteg spekuláción alapul, könnyen lehet, hogy nem így alakultak ki (mivel nem a lilék vándorlásának kutatásával foglalkozom, ezt nehezen tudom ellenőrizni), de szerintem nem rosszabb annál az elképzelésnél, hogy "így lett megteremtve".

ui.:

Azért saját gyártású magyarázattal álltam elő, mivel nem ismerek erre a jelenségre tudományos magyarázatot, ezzel kapcsolatban nem is sikerült semmit sem találnom.