Vajon mekkora lehet - REÁLISAN felmérve - az emberi agy memóriakapacitása?
Erről a kérdésről egy héttel ezelőtt kezdtünk el beszélgetni a barátommal, miután megnéztünk egy sci-fi filmet (alias Csepi). (tudom, erre azt fogjátok írni, hogy eleve itt a baj)
Ő azzal jött, hogy az emberi agy kapacitása informatikai mértékkel gigabájtokban mérendő, ÉS hogy ezt tudományos kísérletek támasztják alá, bla-bla-bla..... merthogy az alvás alatt is az aznap megtörtént eseményeket dolgozzuk fel, és ez igazolja, hogy másodperces felbontással jegyzünk meg mindent, ésatöbbi-ésatöbbi.
Tudom, hogy a barátomról van szó, és nem fogom ilyesmi miatt elítélni, de ez akkor is.... NONSZENSZ.
Namármost, ha az emberi agy kapacitása gigabájtos nagyságrendű lenne, akkor ELVILEG bárki röhögve tudna bemagolni mondjuk egy történelem, biológia, vagy fizikakönyvet egyik napról a másikra betűről betűre. Hisz az csak pár száz kilobájtnak felel meg; DE ha még vizuálisan is gondolkodnánk, akkor se lenne az több pár tucat megabájtnál. De ez valahogy mégse meg senkinek, a többségnek még a töredéke sem. Legeslegföljebb egy/két, és tényleg csak egy-kettő zseninek mondjuk évszázadonként.
Szerintem pl. ilyen egyszerű dolgok is rámutatnak arra, hogy nem olyan nagy az emberi emlékezőképesség, mint ahogy azt hinnénk, ill. akarnánk hinni. Az pedig VALÓBAN már számtalanszor bebizonyosodott, hogy Urban Legend az, hogy ilyen téren a természet akkora ráhagyással dolgozna, mármint ez alatt arra gondolok, hogy olyan kapacitásokat tartogatna, amik alapvetően rejtettek, nincsenek kihasználva.
Ha ilyen memória kifejlődésére lehetősége/adottsága/ideje lett volna a természetnek, akkor azt nem tartalékolná, hanem egyből használná, mert kőkemény evolúciós motivációja lenne rá, nemde?
Szóval szerintem az sem igaz, hogy olyan memóriakapacitás lenne az agyban, ami nem nyílvánul meg egyből.
Nektek mi a véleményetek erről a témáról?
válasza:Az a baj, hogy amikor byte-okban (MB, GB, TB) stb gondolkodsz, akkor digitális adattárolásban gondolkodsz. Ez esetben pedig egy file mérete nem attól függ, hogy emberi szemmel mennyi az az infó amit tárolsz, hanem hogy milyen formátumban tárolod. Például ugyanaz a vers más és más mennyiségű adat lesz akkor, ha TXT vagy DOC formátumban tárolod, de ha egy kinyomtatott lapot lefényképezel, akkor rögtön TIFF vagy JPG lesz, ami jópár megás is lehet. Sőt, le is videózhatod azt a papírt, és ha csinálsz egy egyórás filmet, amin végig kizárólag az adott verset tartalmazó papírt veszi a kamera, akkor lesz egy több száz megás (vagy akár egy DVD-nyi) anyagod, ami ugyanannyi infót tartalmaz, mint egy bár byte-os TXT. Egy verset.
Már ott csapdába esik az elképzelésünk, hogy ha veszünk egy analóg adathordozót, mondjuk egy bakelit lemezt, az végtelenül sokszor több adatot tárol, mint egy CD. Ugyanaz a zene, de míg az analóg tárolás ugye tömörítésmentes, addig a CD bizonyos mintavételezési sűrűséggel tárolja ugynazt, vagyis veszteséges. A veszteség lehet kicsi vagy nagy, de mégs veszteség. Vagyis ha egy bakelitről tudsz csinálni 700 MB-os CD-t, de veszteséges lesz, akkor kijelenthetjük, hogy a bakeliten több az adat, mint 700 MB. Tudsz csinálni 5 GB-os DVD-t, de az is veszteséges lesz, azaz a bakeliten több az adat, mint 5 GB. Egyszerűen az analóg és a digitális adathordozó nem összehasonlítható.
Sajnos nemigen van fogalmunk arról, hogy az agy hogyan tárolja a dolgokat. Tudjuk, hogy rengeteg emlékünk van, fel tudunk sorolni verseket, filmszerűen jelennek meg emlékek, azonosítani tudunk szagokat, mi tőbb az egyik emlék össze van kapcsolva egy másikkal, adatbázis-szerűen. Két adat közt fennálló kapcsolat pedig maga is egy adat.
Szerintem az agyban előfordulhatnak analóg és/vagy kvantum jellegű megoldások, amik elvi okokból nem fordthatóak le digitális adatmennyiségekre, azaz a digitális kiírás mindenképp veszteséges lenne, és pont emiatt, nem si tudod megmondani, hogy digitális mennyiségben kifejezve mennyi az agy kapacitása.
Amúgy a film címe Chappie, és nem ez a legfőbb baj vele. Elég trehányul van megcsinálva, no.
válasza:Bővíthető.
Ezért sem lehet pontosan megmondani.
"ha veszünk egy analóg adathordozót, mondjuk egy bakelit lemezt, az végtelenül sokszor több adatot tárol, mint egy CD"
Naaaaaa... azért az író/olvasó tű pontosságának is van határa és hibája, pl. egy elektromikroszkóphoz mérve eléggé durva, de még a CD olvasóéhoz képest is.... legalábbis ahogy én tudom.
De mi az, hogy "bővíthető"? Az agy memóriája bővíthető lenne?
Ha az agy még csak egyetlen elhalt idegsejtjét sem képes egy üres újjal kipótolni (én így tanultam), akkor ellentmondásos itt bármilyen bővíthetőség is.
válasza:Akkor nem érted az agy működését.
A tanulás úgy néz ki, hogy az idegsejtek új kapcsolatokat építenek ki.
BŐVÜL az agy.
válasza:Ugye ha a számítógépet nézzük, az valóban bináris jeleket tárol (0 vagy 1). Az agy ezzel szemben (jelen tudásunk szerint) szinapszisok bonyolult kombinációja (+ esetleg kémiai jelek) segítségével tárol. Rádadásul vannak digitális jelek (pl. szinapszisok száma és az általuk összekötött sejtek) és analóg jelek (kémiai jelek, szinapszis pontos helye a sejten, stb.) is az agyban. Ez sok dinmenziós, ezáltal ha számítógépként akarnánk modellezni, jóval kevesebb byte-on jóval több adatot tudna tárolni (mivel jóval nagyobb a jelkészlete, ha tetszik, szinte végtelen bites). De szerintem az agynál nem igazán lehet bitekről és byte-okról beszélni. Emellett az agy nem úgy tárol adatokat, mint a számítógép. A számítógép diszkrét jeleket tárol, amelyeket később le tud futtatni. Az emberi agy valószínűleg összefüggéseket tárol jelentésalapon. Ezért sem nagyon lehet az agyat számítógépesen modellezni, mivel annyira bonyolult rendszer kellene hozzá. Egyszerűbb neuronhálózatokat persze lehet modellezni.
Egyébként az a nézet is már megdőlt, hogy az agy nem képes regenerációra. Bár ez jelen tudásunk szerint igen korlátozott, de lehet később ez is megdől.
válasza: válasza:"azért az író/olvasó tű pontosságának is van határa és hibája,"
Az hogy a lemezjátszón szar a tű, nem befolyásolja azt a tényt, hogy a lemezen végtelen sok adat van. Vagyis nem végtelen sok, csak végtelen összetett.* Max nem tudom leolvasni az eszközömmel, vagyis a lemezjátszó eleve veszteséggel veszi le az adatot a lemezről. Viszont ezt a pontosságot tetszőlegesen tudom növelni jobb lemezátszóval, ellenben egy CD esetén nem tudom tetszőlegesen növelni egy jobb CD-olvasóval.
*Elméletileg, mert nyilván a valóságban az atomok szintje alá már nem tudunk menni.
válasza:az is lényeges ,hogy míg a kamerákról tudjuk hány pixelben dolgozik addig az emberi szemnek meg sem tudjuk becsülni.
Az eiditikus memória sem bizonyított (mondjuk nehéz elképzelni úgy ,hogy a látókörünknek körübelül csak 10%-a éles míg a többi homályos -periféria-)
"BŐVÜL az agy."
Deeee..... nem.
Azt én nem tudom bővülésnek venni, hogy X sejt között ilyen kapcsolatrendszerből olyan kapcsolatrendszer lesz.
Az lett volna praktikus, ha az evolúció során meglett volna az a képesség, hogy az agy képes legyen pótolni a (pl. balesetben) megsérült idegsejteket, DE SAJNOS tudjuk, hogy erre nem képes az emberi agy.
Márcsak azért sem tudom elképzelni, hogy regenerálódni lenne képes az agy, mert szerintem már mindanyian hallottunk ahhoz hasonló történeteket, hogy pl. valaki karambolt szenved, és a felsőfokú angol tudása, vagy még rosszabb esetben az egész emlékezőképessége kompletten lenullázódik. :(
Olyat viszont még senki se, hogy valaki egy ilyen megnyomorodás után egyszercsak mégis elkezd megjegyezni dolgokat.
Szóval valószínűleg a gyakorlat azt igazolja, amire engem mindig is tanítottak eddig : az agyban max. annyi van, amennyi 10 éves korig kialakul, onnantól már legföljebb csak leépülni tud.
(persze tanulással lehet okosodni, de az már csak az adott eszköz jó kihasználtságán múlik)
De amúgy nem is ez volt a kérdésem, bár arra már megkaptam a választ.
Köszönöm!
(+p-ok megadva)
Egyébként meg én akárhányszor fejben visszakeresek valamilyen képszerű emléket, csak foltok vannak meg az egészből. Még annyira se pontos, mint egy kis felbontású, kicsit elmosódott fotó.
Ebből én azt vonnám le, hogy ráadásul az agy jelenen kívüli - magyarán tárolt - mintavételezése meglehetősen veszteséges is v. nagyon alacsony felbontású.
Vagy csak nálam lenne ez így?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!