Amerikában miért használnak még ma is kizárólagosan olyan mértékegységeket (2015-ben! ), mint pl. láb, inch, font, oz. , pint, gallon, uncia és egyebek?
Sajnos nem csak eredeti szövegekben, de pl. mai honlapokon is! Európában is volt pl. könyök, láb, hüvelyk, szakajtó, üst, véka, dézsa, vonal, wersok, boglya, petrence stb. Mégis megtanultuk az SI-t. Amcsik miért nem?
Mit szólnának hozzá, ha az európai publikációk ill. weblapok ilyenekkel lennének tele? Mondjuk egy tesépitő honlapján az szerepelne, hogy: magasság = 10 könyök, súly = 3 véka
Húúú, jól elláttatok válaszokkal :-) mindenkinek köszönöm - idő kell a feldolgozáshoz ...
Sir Butcher: "Bár azt sajnálom, hogy a franciáknak a decimális órát nem sikerült behozni." Ezt nem értem :-(
4. válaszadónak maximális pont!
"Amúgy a véka űrmérték, nem súly." - Bocs, ez igaz.
"És pont leszarják, hogy az európai weblapok mivel vannak tele." - Na ez nagyon tetszett (off: azt se tudják, merre van MO) :-)
Azért az a láb, hüvelyk, stb. eléggé sántít ... Bár a régi m.e-k Európában sem voltak jobbak - legalábbis ebben az értelemben.
Sir Butcher-nek is max. pont!
Pontosan erre gondoltam én is. Nem azért 'szeretem' az SI-t mert Európai vagyok, hanem mert a legcélszerűbb minden szempontból. Negyedik válaszadó más szempontból közelitett. Tetszett a történelmisége.
válasza:"Bár azt sajnálom, hogy a franciáknak a decimális órát nem sikerült behozni."
Valójában ez egy jó példa. Mi elég jól megszoktuk az óra 12-es (és osztói, többszörösei) felosztását, ahogy az angolszász területen is jól megszokták ugyanezt pl. a hosszmértékekkel.
1 yard = 3 láb = 36 hüvelyk
1 láb = 12 hüvelyk
Nekem pl. semmi gondom vele, hogy az óralap 12 részre van felosztva. Könnyű felezni, harmadolni, negyedelni. Ugyanígy vannak ezzel az amerikaiak is, a hétköznapi életben már megszokták. Biztos kicsit szenvednek is vele, de nem jobban, mint a fent említett 100 g-os eladó. :)
Sztrogoff: nagyon igazad van: mi sem vagyunk túlontúl következetesek. A lányok pl. kalóriában méregetik az elfogyasztott táplálék energiatartalmát, nem pedig joule-ban. Valszeg nem sok ember van, aki meg tudná mondani, mennyi joule-ra van szükségünk naponta.
A földterület nálunk sem m2, sőt elég sokféle mértéke van. És igen, sorolhatnánk elég sokáig.
Lehet, hogy némileg igazságtalan volt a kérdésfelvetésem?
válasza:
válasza:Amikor a franciák kitalálták a metrikus mértékegységeket, akkor az időmérésére is behoztak 10-es számrendszerbelit.
A forradalom ünnepe és társai nem kötnek le, de a decimális óra nekem speciel sokkal jobban bejönne. Bár tény-ami tény, a +5 napos megoldás eléggé béna, ezzel nem lehet vitatkozni :) (jó, igazából tudom, miért nem jött be: mert a legtöbb része béna, nem igazodik a természethez).
Egyébként: a tíz centi is könnyen testhez mérhető, én pl pontosan tudom, mennyire kell nyitni az ujjaimat, mint ahogy a méter is testhez álló (legalább annyira, mint az angolszáz) hiszen kinyújtom a karomat, és kész.
Az angolszász mérték sem lesz semmivel pontosabb, mint az, hogy nekem a kinyújtott karom a méter.
Hülyék meg mindenhol vannak, amerikaik közül is vannak bőven, akik nem tudnak váltogatni - viszont ha dolgozni kell mértékekkel, sokkal könnyebb váltani. persze, a hétköznapi embernek mindegy - de nála az angolszász is mindegy. De abban a percben, ahol dolgozni kell akármilyen méréssel, a metrikus olyan szinten lekörözi a totálisan értelmetlen, hasra ütés alapon kijelölt mértékeket, hogy ahhoz az SI is kevés, hogy leírjam :D
De tényleg: a láb, hüvelyk és társait megértem - de komolyan, ki volt az az elmebeteg, aki előjött pl a folyadékunciával, és a hozzá tartozó váltásokkal? Kb mint az egyiptomiak az írásokkal: minél bonyolultabb annál jobb?
Még mindig nm értem.
Miért is lenne jó a decimális beosztás? Ez mit jelentene?
Tiz óra lenne egy napban? Vagy hogy a fenébe gondoltad?
A 12 órás beosztás is decimális. 10+2.
Tizes számrendszer. Csak az időmérték más.
Na jó. Eredete más, Óra = 60 p = 1 p= 60 mp. Ezzel a gőzzel a hónapok számlálása is különös. Ez
már számmisztika. 12x5=60.
Miért pont 12? Miért pont 5-tel szorozva lesz 60? Stb.
Ok. Ez már az időszámitás témaköre.
Tényleg: miért pont 24 órára osztottuk a napot. Mi is egy óra? Ok, a Föld forog. De miért éppen 24-re osztottuk fel a forgás időt?
Bocsi: a hónapok, stb. legalább érthetőek. Csilagászatilag.
Kezdek belezavarodni :-(
Nesze nektek:
Szoláris év: a Föld Nap körüli keringésének ideje. A szoláris év hossza 365 nap, 5 óra, 48 perc és 46 másodperc.
Holdév: 12 holdhónap. A holdév hossza 354 nap, 8 óra, 48 perc, 36 másodperc.
Holdhónap: a Hold Föld körüli keringésének ideje. Jele: a hold alakjának változása. A holdhónap hossza 29 nap, 12 óra, 44 perc és 3 másodperc.
Nap: a Föld saját tengelye körüli forgása, a legalapvetőbb és legtriviálisabb időintervallum. Ennek ellenére mégis kétféle van belőle, a csillagnap és a Nap-nap, vagy valódi nap. A csillagnap a tavaszpont két egymást követő delelése, az utóbbi a Nap két egymást követő delelése között telik el. A szoláris nap valamivel rövidebb a valódi napnál a Föld mozgása következtében.
évszakok: az évszakok levezetett és önkényes jelölések, ezért a kronológia nem számítja időmérési fogalmai közé. Az ókori Egyiptomban például három évszakot különböztettek meg, bizonyos éghajlati öveken csak két évszak figyelhető meg, néhol három (monszunterületeken), amelyek ráadásul nem is egyenlő hosszúságúak. A négy évszakos rendszer csak a mérsékelt égövön létezik.
Valaki érti???
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!